A hétvégén kicsit túlvállaltam magam sütemény-ügyben, lett brownie, meg epres-mascarponés torta is, de túltoltam a mascarponés krémet, helyet kellet neki keresni. Élvezem nagyon ezeket a kihívásokat, ilyenek nyomán születnek mostanában a legnagyobb sikereim.
Hozzávalók (6 adag):
1 tojás
5-7 dkg porcukor (ízlés szerint)
200 g mascarpone
2 púpos ek mogyoróvaj
12 db babapiskóta
1 dl erős kávé
1 tk vaníliaesszencia
A tojást a cukorral habosra keverem, a mascarponét a mogyoróvajjal elkeverem, és hozzáadom a habos tojást. Ha úgy ítélem, nem elég édes, ekkor lehet bele tenni még kis cukrot.
A kávét elkészítem, kihűtöm, a vaníliaesszenciával turbózom. (vaníliaesszencia: 2 dl vodkába 3-4 vaníliarúd felhasítva, minimum egy hónapon át érlelve- én Mautner Zsófiától hallottam a kőszegi előadásán, most lett egy hónapos a kis üvegcse, már alig vártam, hogy használhassam).
A babapiskótákat félbe töröm, kávéba mártom, a pohár aljára rakok két felet, jön rá a krémből kb. 2 evőkanálnyi, majd ismétlem a nem túl bonyolult műveletet. Hűtőben pihentetem minimum 2-3 órán át. Tetejére szórhatok sótlan mogyorót, akár karamellizálva is, az maga mennyország, de simán, nélküle is nagy flash az élmény.
Főleg, ha az év legfantasztikusabb Csík-koncertje után habzsolja az ember lánya ezt a finomságot. Tegnap a nem túl távoli Gencsapátiban járt a Csík, és egy fantasztikus koncerttel ajándékoztak meg bennünket. Annyira jó látni, hogy hogy milliónyi embernek viszik el a népzenét, igényes formában, ráadásul közben élvezik is, amit csinálnak. Nekem tegnap ez volt az egyik kedvencem (minőség nem a legjobb, de legalább átjön a gencsi hangulat, nagy volt, na:))
