A következő címkéjű bejegyzések mutatása: csokoládé. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: csokoládé. Összes bejegyzés megjelenítése

2020. április 14.

Amerikai csokis keksz - chocolate chip cookie



Annyira amerikai, amennyire csak lehet a jó magyar lisztből, osztrák vajból, francia csokilencséből. A nádcukor legalább fél-amerikai, azaz dél :)

Az a jó tulajdonsága nem veszett el, hogy remekül fel tud dobni egy álmos reggelt, egy fárasztó home office-os vagy itthon tanulásos délelőttöt. Képes komplett ebéddé varázsolni egy spenótfőzeléket (hah, van utána desszert, az már 2 fogás...), és csak úgy is el-eltűnik egy darab a kekszes dobozból.

Tíz perc alatt előkészíthető, s már csak sütni kell. Az pedig most a hűvösebb napokon áldás tud lenni.

Hozzávalók (12 óriási vagy 18 nagyobb darabhoz):

12 dkg vaj
12 dkg nádcukor
1 tojás
1 csomag vaníliás cukor vagy 1 ek vaníliaesszencia
csipet só
24 dkg liszt
1 kk szódabikarbóna
24 dkg csokilencse

A sütőt előmelegítem 180 fokra, sütőpapírral bélelt nagy tepsit készítek. (1 perc)
Egy nagyobb tálat fogok, a puha vajat habosra keverem a cukorral. (3-4 perc)
Hozzáadom a tojást, vaníliát, sót, és azzal is  jól elkeverem. (2-3 perc)
Jöhet a liszt és szódabikarbóna elegye, gyors mozdulatokkal ezt is elkeverem. (max 1 perc)
Végül hozzáadom a csokilencsét, a masszát gombócolkba rendezem, a gombócokat a sütőpapírral bélelt tepsire helyezem, és tenyérrel kissé szétlapítom. Nagyon nem kell ellapogatni, a sütés közben is terülni fog.
Arra kell ügyelni, hogy minimum fél sütinyi hely legyen a gombóckák között.
10-12 percig sütöm a meleg sütőben a sütiket. Ha lejárt a sütési idő, a sütőlapot rögtön kiveszem a sütőből, és a kekszeket csak teljes hűlés után mozgatom, ugyanis hajlamosak melegen törni.

Kávé vagy egy pohár tej mellé isteni tud lenni.Ráadásul a jó öreg Mikulásnak is ez a kedvence, decemberig lesüthetjük úgy 80-100 alkalommal, hogy alaposan begyakoroljuk a nagy napra.
A család biztosan értékelni fogja, az én gyerekeim már most előjegyezték a következő adagot...


2018. július 23.

Zotter Csokoládégyár- egy nap a Paradicsomban


Zotter Élményvilág, bejárat
Nagyfiúnak nemrég névnapja volt, élmény-ajándéknak a Zotter-csokigyárat választotta. Mi, többiek sem bántuk túlságosan, édesszájú banda vagyunk, plusz sok-sok egyéb attrakció is várt ránk, nagyon örültem, hogy egy egész napot tölthetnek offline módban a fiúk.

Joseph Zotter egy kicsit flúgos zseni.
Joseph Zotter
 Zsenialitása nemcsak a csokijaiban, de a köré épített élményvilágon is megmutatkozik. Változatos szobrok, természetbarát gazdálkodás, paraszti kultúra, modern koncepció, kis extravaganciával és polgárpukkasztással fűszerezve- ez mind a Zotter világa.

A Zotter csokoládék Bergl-ben, egy kis stájer faluban készülnek, Szentgotthárdtól kb. 30 km-re.
A látogatásra minimum 3-4 órát, de akár egy napot is rászánhatunk, főleg, ha gyerektársaságban megyünk, vagy a csokikészítés apró lépéseit alaposan megismernénk.
A látogatás "szakmai" része, a kis film, a csoki útja az ültetvényektől a boltokig -rengeteg kóstoló állomással, betekintéssel a csokigyár világába nagyjából másfél órát vesz igénybe.
30 percenként fogadják a látogatókat, nyáron és hétvégi napokon erősen ajánlott az interneten jegyet foglalni vagy vásárolni- utóbbi esetben kis kedvezményt is kapunk, cserébe adott időben kell érkezni.
Mi már másodjára voltunk, még nem próbáltunk "vakon" menni, de tegnap már neten is alig volt szabad időpont, nem biztos, hogy kockáztatnék.
Ha van jegyünk vagy foglalásunk, elegendő kb 10 perccel a jegyen szereplő időpont előtt érkezni. Gyors becsekkolás után valami kis kóstoló mindig volt a látogatóközpontban, ma ízesített popcorn szórakoztatta a gyerekeket a várakozás gyötrelmes 3 percében :)
Majd mehettünk a moziba, amit a mieink mérsékelt lelkesedéssel vártak, hiszen tavaly is voltunk, gondolták, ugyanaz lesz műsoron.
Kellemes meglepetés volt, hogy tévedtek, egy új, a tavalyinál pörgősebb cca 20 perces vetítést kaptunk Peruról és a fair kakaóbab beszerzésről. Mindezt a klímás, kakaóbab-zsák párnás teremben.
A Zotter család nemcsak vásárolni, hanem a jó ügyet támogatni is utazik azokra a helyekre, ahonnan kakaóbabot szereznek be, legyen az Madagaszkár, Peru vagy Kolumbia.
A "Cacao instead of cocaine" nem egy új partidrog-kultúra mozgalom, hanem a helyiek megnyerése arra, hogy a kokacserje helyett kakaóültetvényeket hozzanak létre, és egy biztonságos, jövő-orientált világ megteremtésében vegyenek részt. A videoban Joseph Zotter bemutatja, hogyan tud működni ez a modell. Mi pedig alig vártuk, hogy megkóstolhassuk a filmben látott csodákat.
A mozi után felvettük az audioguide-ot, és a legfontosabbat, a kerámia kanalat, amellyel kóstolhatjuk a finomságokat. Környezettudatos vállalat lévén nem műanyag-hulladékot szaporít, hanem újrafelhasználható, egyedi kanalak alkalmazásával egy más szintre emeli a kóstolást. Nagyságrendekkel jobb érzés a kerámiakanalakból falatozni, mint sorjás műanyagkanalakat nyalogatni, ráadásul minimalizálja a környezetterhelést.


Kakaóbab kóstoló, háttérben a raktár
Az első állomás a kakaóbab-kóstolás volt, háttérben a filmben megismert magasra tornyozott zsákokkal, telis-tele kakaóbabbal. Azért is különleges az élményprogram, mert a kóstolás, valamint ismeretszerzés mellett betekinthetünk a gyár működésébe is a hatalmas üvegtáblákon keresztül. Javaslom ezért a hétköznapi időpontokat, akkor a géppark mellett néhány munkafolyamatba is betekinthetünk.

A kakaóbab után a folyékony, adalékanyagoktól mentes 100%-os csokoládé vár ránk. Bár elsőre valószínűleg sokkolóan keserű lesz, biztatok mindenkit, tegyen egy próbát, kóstolja meg, honnan indul a csokoládé.
A következő állomás a kedvencem, itt a fehér, gyümölcsös, tej-és étcsokoládék mellett különleges, terület-szelektált csokoládékat kóstolhatunk folyékony állapotban.


Ezt a "nyers" masszát porciózzák 6 kg-os tömbökre, szilárdítják, csomagolják, így könnyebben tárolják a direkt felhasználásig.
Az alapanyagok után nugátokat, majd a Labooko sorozat csokoládéit kóstolhatjuk, aztán sorra az összes csemegét, a Mitzi Blue-tól a pralinékig.
Labooko-világ
Az egyik leglátványosabb állomás a forró csokizó, de bevallom, itt már mindkét alkalommal csak nézelődtem, kóstolni még sosem sikerült.

Előtérben a forró csoki alapanyag, háttérben az élménypark
Ezek után várt még ránk a töltött csokoládék és drazsék hada, de itt akár kis pihenőt is közbeejthetünk. A belépőjegy napijegy, az ismertető alatt el is mondták, hogy a kóstolást bármikor félbeszakíthatjuk, élvezhetjük a park és az étterem élményeit, majd visszamehetünk csokoládézni, ha fér még belénk.
Nyilván gyerekekkel ez kicsit komplikáltabb mutatvány, de van az a pont, ahol ők is eltelnek :)

A park legalább olyan érdekes, mint a csokigyár, hatalmas területen játszóterek, vízvevő helyek, árnyas fák, mini vadaspark és az étterem ad egy egész napos programra lehetőséget.
Játszótér
A Zotter-birtok
Igazi különlegesség a kijárat előtti utolsó attrakció, az ún. Ötlettemető, ahol a már kifutott termékeknek állít emléket az alapító. Sok kreációnál nem csodálom, hogy nem volt rá kereslet, de néhány népszerű ízt is kiszorított a folyamatos innováció. Nektek melyik lesz a kedvencetek?

Sírkert a már nem kapható ízeknek
Ha már eltelítődtünk a csokival, a hintával és kecskékkel, kengurukkal, valamint nem sötétedett ránk a nap, a körnék is megér egy kis felfedezést. A szomszédban magasodik Riegersburg vára, amely nemcsak messziről, közelről is csodaszép. Vár-és fegyvermúzeuma mellett boszorkánymúzeum is található benne, és több mint 80 szobája látogatható.
Riegersburgban emellett tófürdő és egy igazi kulináris különlegesség, sajtspecialitásokra szakosodott Fromagerie is található, ahol 9 EUR induló ártól igazi kézműves sajtkülönlegességeket kóstolhatunk.

Riegersburg vára

2015. november 2.

Pitetészta, pitesúly, karamellás-mogyoróvajas csokikrém

A tegnapi pite-akcióból maradt kis nyers tészta, lévén csak négy kis formám, és legalább ötre való tésztám volt. Mekkora szerencse! Uram eltüntette szépen a tegnap készült csemege maradékát mind egy szálig. A csajok meggyőztek, hogy kutya baja lesz a pihentetéstől a tésztának a hűtőben, én meg hittem nekik. Miért ne tettem volna, kinek jönne rosszul egy kis plusz pihi, őszintén? :)

2013. január 2.

Egy délelőtt a Paradicsomban: Harrer Csokoládéműhely, Sopron

Még tavaly, az év utolsó napjainak egyikén teljesült az egyik álmom, eljutottunk végre az amúgy egész közeli Harrer Csokoládé-világba.
Először is: tuti én vagyok egyik majdnem gén-azonos leszármazottja Gombóc Artúrnak, szóval, ha csoki, jöhet lapos, kerek, szögletes, ét, tej, töltött és töltetlen, szilárd és folyékony halmazállapotú, stb. Hát most másfél órában jól megkaptam. Mind, majdnem ebben a sorrendben :)