Háromkirályok-kalács

A Vízkereszt az egyik legkedvesebb napom az évben. A görög katolikusoknak ma van Karácsony, nekünk pedig az egyik legszebb és legrégebbi ünnepünk. Mára legtöbbünknek annyi maradt meg a régi hagyományokból, hogy le kell bontani a Karácsonyfát. 

Reggelre hó borította a vidéket, így igazi ünneplős hangulatban indult a napunk. Egészen korán, kisebb egy kora reggeli vízkereszti misével kezdett. Kárpótlásul a korai ébresztésért beígértem a kalácsot uzsonnára. 

A nap legjobb döntése volt! Nincs is jobb a frissen sült kelt tészta illatára hazaérni a meleg lakásba. Plusz ha sütiillat van, meleg is van, hiszen a sütő be van kapcsolva - tuti kombináció így télen, nem tudom elégszer ismételni.

A Háromkirályok-kalács Európa jó pár országában hagyományos étel. Német területen ez a kalácsszerű állag kis magocskával vagy aszalt gyümölccsel, esetleg sütésálló játékkal dúsítva. Boltokban is kapható ilyentájt a Kindertojás-szerű kis pakk papírkoronával és apró meglepetéssel a gyerekeknek, de persze a házi az igazi. Ahány ország, vagy tájegység, annyiféle verzió, itt bővebben is olvashattok a tengernyi felfogásról.

Az enyém egy spanyolos beütésű német verzió: kalácsszerű, de puhább-vajasabb, narancsosabb ízvilág.

Hozzávalók:

A tésztához:

400 g liszt

1 csomag porélesztő

csipet só

1 egész tojás

1 tojás sárgája

100 g cukor (a barna az igazi)

75 g puha vaj

1 narancs reszelt héja

1,5 dl langyos (növényi) tej

1 ek vaníliaesszencia (vagy egy tasak vaníliás cukor)

1 ek narancsvirágvíz (elhagyható, helyette mehet egy kanálnyi tej)

1 ek rum

Kicsit később:

maroknyi kandírozott narancshéj

maroknyi aszalt vörösáfonya vagy mazsola

1 szem mandula vagy sütésálló kis figura

Kenéshez:

1 tojás

szórócukor vagy szeletelt mandula

A tészta hozzávalóit egy tálba mérem és géppel vagy kézzel jól kidagasztom. Egy lágy, kencésebb állagú tészta lesz belőle. 1,5-2 órán át letakarva kelesztem.

A két óra elteltével egy kb. 20 cm-s tortaformát sütőpapírral bélelek (vagy jó alaposan vajazom-lisztezem). 

A tésztába belegyúrom a száraz gyümölcsöket, majd 7 kisebb részre osztom és gömb alakúra formázom őket. Az egyik kis gombócban elrejtem a mandulát (vagy a kis figurát), majd egy darabot középre helyezek, a többi hatot pedig virágszirom-szerűen köré rakom. 

További fél órán át kelesztem a formában, majd lekenem a felvert tojással és megszórom a kívánt dekorációval. Én most sima kristálycukrot szórtam rá, egészen jó lett ezzel is.

180 fokos sütőbe tolom és 30-35 percen át sütöm. 20 percnél érdemes alufóliával takarni a tetejét, mert gyorsan barnul.

A végeredmény egy pihepuha, narancsos-gyümölcsös finomság, akár magában vagy vajjal is fogyasztható, de a legeslegjobb kis sós karamellkrémmel 😋 

A szigorú minőség-ellenőrzésen jelentem, átment:

Aranygaluska vaníliasodóval

Fogvarázsló barátném a messziből itthon van Karácsonyra. Mikor kérdeztem, mit készítsek a nagy örömre, azt mondja: aranygaluskát. 

Ó, mondom, azt én még sosem. Mindig anyukám szokta csinálni, igen jókat tudott, ez maradt az ő terepe. De ez azt is jelenti, hogy közel egy éve nem ettünk aranygaluskát, pedig mindenki szereti a háznál- hát belevágtam. Nem mondom, hogy zökkenőmentesen alakult a dolog, vagy hogy nem hagyta el szitokszó közben a számat, de az év egyik legjobb konyhai döntése volt. 

Nyomokban emlékeztet a gyerekkori ízekre, de valahogy mégis más. Légiesebb, belül puha, kívül finoman roppanós a tészta, és a sodó...sűrű, vaníliás és édes. És meglepi: a vendégek ebben a pillanatban azt se tudják, milyen mennyei eledel vár rájuk. Jó Kiskarácsonyunk lesz, azt hiszem!

Hozzávalók:

Tészta:

500 g liszt (nálam most pizzaliszt)

300 ml langyos tej

25 g friss élesztő

80 g puha vaj

2 tojás sárgája

2 ek cukor

csipet só

egy citrom reszelt héja

Vaníliasodó:

500 ml tej

egy vaníliarúd vagy evőkanálnyi vaníliaesszencia

5 tojás sárgája

4-5 ek kristálycukor ízlés szerint

A tészta hozzávalóit egy nagy tálba mérem, és kézzel vagy géppel alaposan kidagasztom. 

A tálat letakarom, a tésztát meleg helyen cca 1 óra alatt a duplájára kelesztem.

Ha megkelt, ujjnyi vastagra nyújtom és pogácsaszaggatóval nagyjából kiszaggatom. Nem kell pontosan, inkább helytakarékosan, hogy minden tészta fel legyen használva.

Tálba porciózáshoz:

80-100 g vaj olvasztva

15 dkg dió finomra őrölve

10 dkg kristálycukor

Egy 26 cm-s tortaformát vagy hasonló méretű tűzálló tálat kivajazok. Két tálat készítek (én most klasszik leveses tányérokat választottam, működött), egyikben az olvasztott vaj, másikban a cukorral kevert dió. 

A már kiszaggatott galuskákat henger formára alakítom, előbb a vajba, majd a cukros dióba forgatom és a tálba rendezem. 

Ha ezzel megvagyok, 35-40 percig a jól bevált meleg helyen tovább kelesztem a tésztát.

A sütőt előmelegítem 180 fokra és az újra kelesztett tésztát 35-40 perc alatt készre sütöm. 25 perc után érdemes takarni a tetejét, majd az utolsó 4-5 percre levenni az alufóliát, mert gyorsan barnul a teteje.

Míg a galuska sül, elkészítem a vaníliasodót.

A tejet és a felhasított vaníliarudat kis lángon felmelegítem. Ha gőzölöni kezdene, elzárom a tüzet. A tojássárgákat a cukorral habosra keverem, és a meleg tejet apránként hozzáadom az elegyhez.

Egy lehetőleg teflon lábasban visszateszem a tűzre a cuccost és állandó kevergetés mellett besűrítem, majd a vaníliarudat kiveszem. Ha esetleg van otthon ételhőmérő, 80 fok fölé ne menjen a hőmérséklet, mert hajlamos a tojás kicsapódni, és akkor kezdhető elölről a mutatvány.

És ahogy szokták mondani, ha kisült már, ide véle, de rögtön. Ugyanis hamar fogy...

Minden percet megért a végeredmény, a tészta könnyű és vajas és édes, a sodó aranyló és tökéletes. Igaz, utóbbi másodjára lett az, mert az első megtréfált a nagy karácsonyi kapkodásban. Kiváló lassulós meditatív program, emellett nem nagyon lehet multitaskingolni. Kiváló gyerek-kényeztető eledel, plusz a dió fakultációsoknak a holnapi mákos guba helyett igazi Jézuskaváró csemege.

Kovászos farsangi fánk

Aki követ a közösségi médiában, már tudja, hogy az elmúlt hetekben elragadt a kovász-láz.
Rögtön az influenza után (mellett) jött, de úgy érzem, lassabban gyógyul ;), a közvetlen környezetem nagy örömére.
A kezdő anyakovászt kaptam, így maximum adni tudok, de a "hogyan készül" szekciót most nem vállalom be. Aki érez magában erőt a nulláról induláshoz, javaslom Limara vagy Péklány oldalát, mindkettő hiteles, megbízható forrás számomra.

A fánk gyermekeim szíve vágya volt, én az édes kelt tésztákat csak készíteni szeretem. Na jó,szerettem. Máig.
Azt hiszem, übereltem a nagymamám fánkját, amitől egyszere szégyenlem és csodálom magam. Ha akarjátok tudni, milyen érzés, fogjatok bele, trükk semmi nincs benne, csak idő és törődés.

Hozzávalók:
200 g etetett kovász (ez úgy készül, hogy 10 dkg anyakovászhoz hozzáadsz 5 dkg lisztet és 5 dkg (azaz fél deci) kézmeleg vizet, alaposan elkevered, és 6 órát állni hagyod szobahőmérsékleten)

350 g sima liszt (BL55)
150 g kenyérliszt (BL80)
280 g langyos tej
4 tojás sárgája
100 g porcukor
80 g vaj
csipet só

A hozzávalókat a vaj és a só kivételével tálba mérem, és kézzel vagy géppel jól kidagasztom.
Javaslom a gépet, kézzel egy masszív 20 perces meló, de persze aki a bikinitestre gyúr, annak jól jön a bicepsz-erősítéshez.
Ezt esetleg be lehet adni a hímnemű családtagoknak, hátha bejön alapjáraton is a gyenge nő ütőkártya, haladóknak ezen felül a fenyítés, hogy nem lesz itt fánkocska, fiam...
Ha már szép egyenletes, a tál falától elváló tésztát kaptunk, jöhet a só és a vaj, újabb öt perc után az édes pihentetés.

Én 4 órát pihentettem meleg helyen, 3 alá nem adnám, de az ötöt is elbírja.
Lényeg a 22-30 fokos szobahő, kifejezetten használ, ha szépen rásüt a nap az ablakon át- vagy csak én képzelem, de nekem mindig jobban sikerül a kelt tészta, ha napos idő van odakint.

4 óra elteltével lisztezett gyúródeszkán óvatosan kb másfél ujjnyira nyújtom, majd kissé belisztezett formával szaggatom. Egy sima, vékonyabb falú 2 decis üvegpohát volt nálam a célszerszám, kiválóan működött.

A kiszaggatott darabokat szintén lisztezett felületre helyezem óvatosan (nálam egy tálca), majd konyharuhával letakarva újabb 40-60 perc kelesztés következik.

Az utolsó öt percben alkalmas edényt és cirka 7 dl olajat kerítek. Az olajat én most mértem, 150-160 fokos volt, mikor az elsőt beleeresztettem. Akinek nincs célszerszáma, helyezze a tenyerét az olaj fölé fél tenyérniyvel, ha határozott melegséget érez, indulhat a buli.

A fánkok tetejét az ujjbegyemmel benyomom középen, majd fejjel LEFELÉ engedem az olajba, úgy, hogy ne érjenek össze. Én maximum hármat sütöttem egyszerre. Ekkor rögtön rá is teszem az edényre a fedőt, és kb 2-3 perc alatt aranybarnára sütöm a fánkok felső felét (az első etapnál érdemes csekkolni, kontrol-freakek állíthatnak időzítőt is- igen, nálam volt :)).
A fordítás után fedő nélkül sül készre a fánkok alja, majd papírtörlővel bélelet tálra teszem a kész darabokat, hogy a felesleges olaj lekerülhessen róluk. Ha mákunk van, van szalag, de ha nincs, attól még lehet príma a sütemény, nem kell plusz frusztrációt magunkra szedni, az íz és az állag a lényeg-legalábbis nekem. Ettem már elég vacakot, szalagosat is...

Pár menetben ugyanaezt eljátszom, majd legalább pár fotó erejéig visszatartom a népet a maratoni fánkpusztítástól, lakjanak jól a követők is vagy legalább a szemük. Nekem ma kábé 2 percem volt dokumentálni, ha hátteret, eszközt vagy beálltást válogatok, már csak a dagadt pocakkal pihegő, Forma-1 futam után ácsingózó bandáról lehetett volna képem. Nyitott szemekkel, alfában- ma még no futam, no alibi a délutáni bundizásra :D Bár elég cukik voltak, de megkíméltem a látványtól a népet. GDPR, miegyéb, jobb ez mindenkinek, cserébe vannak príma mobilos fotók.

"A lehető leghamarabb, mami!" visszatapsolva a vasárnapi menübe, mert azt azért tisztáztuk, hogy egy sima hétköznapba ez a cécó nem fér bele.  Erre való minden ünnepi étel- nem mindennapi. Részemről meg jöhet a böjt ;-)