Oreo-torta

Hozzávalók (18 cm-s tortaformához):

Tészta:
10 dkg liszt
2 dkg holland kakópor
1 tk sütőpor
3 dkg puha vaj
3 tojás
10 dkg porcukor
6 db oreo keksz összetörve

Krém:
25 dkg mascarpone
4 dl hűtött tejszín (minimum 30% zsírtartalmú)
10 dkg porcukor
1 tk vaníliaesszencia vagy 1 vanília kikapart magja
30 g zselatin fix (másfél csomag)
12 db oreo öszetörve (apróbb darabokra)

A díszítéshez:
10 dkg étcsoki
1 tk étolaj
6 db oreo (5 db félbe vágva)


A sütőt előmelegítem 170 fokra.
A tortaforma alját kibélelem sütőpapírral, félreteszem.
A lisztet, kakaót, sütőport összeszitálom, szintén félreteszem.
A tojást kettéválasztom. A fehérjét elkezdem felverni, majd ha már fehéredik, kanalanként adagolom hozzá a porcukrot. Nem kell keményedésig verni a habot, ha tömör, masszív a hab, már jó is.
A sárgákat egy másik tálban kissé felverem. Itt én csaltam kicsit, 1-2 ek a fehérjehabból került hozzá, hogy kissé fellazítva a sárgáját hamarabb jussak eredményre. Ha halványul a színe, már jó is, jöhet bele a puha vaj.
Ha idáig eljutottam, nincs más hátra, mint a két tojásos masszát óvatosan összekeverni, illetve a lisztes elegyet is hozzáadni. Itt már csak kézi habverőt használtam, hogy nagyon ne gyötörjem meg a habot.
Massza ment az előkészített tortaformába, és 25 percig a sütőbe. A 25 perc elteltével a sütőt lekapcsoltam, sütőajtót résnyire nyitottam, és cca. 10 perc múlva vettem csak ki a kész tésztát, így nem esett össze a piskótám.

A tésztát akár egy nappal korábban is el lehet készíteni, lényeg, hogy mire betöltenénk, teljesen legyen kihűtve.

A krémben a legbonyolultabb a kekszek összetördelése, ezt én kiszerveztem romboló hajlamú családtagjaimnak :)
A mascarponét, tejszínt kiveszem a hűtőből, és a cukorral, vaníliával együtt habverővel felverem. Ha lágy ugyan, de már hab alakot öltött, hozzáadom a zselatinfixet, és masszív habbá dolgozom. Hozzákeverem az előzőleg összetört kekszeket, és kész is a krém.
Fogom a piskótát, kettévágom. Az alsó lapra kerül a krém fele, rá a felső lap, és a tetejére, oldalára elosztva a krém másik fele.
Legalább egy órára hűtőbe teszem a betöltött tortát.

A díszítéshez a csokit az étolajjal gőz felett felolvasztom, majd nem túl forrón (én levettem, alighogy felolvadt az utolsó kis darab) a tortára öntöm.
Először a szélén körbe öntök kis csokit, majd a maradékot középre csorgatom, óvatosan, hogy ne folyjon túlságosan sok a szélek felé. Mielőtt megszilárdulna a csoki, feldíszítem a kekszdarabokkal (legalábbis így van értelme csinálni, nem úgy mint én, aki nagy okosan először csak a kekszeket szánta rá, majd addig nézte a tortát, hogy hiányzik róla valami, hogy másnap, közvetlenül az ajándékozás előtt csorgatta rá nagy hirtelen a csokit...kerülgetve az előző nap odaszerkesztett kekszeket... no comment, de sebaj, a második szebb lesz, vagy legalábbis átgondoltabb :))

Sütipecsétes keksz

Borzalmas hétvégére kényeztetős hétfő, mert jár.
Pötyke beteg, volt tűz, van árvíz, ez a helyzetjelentés röviden. Volt már nyugisabb hétvégém, mégis szerencse, hogy most alakult így, és nem 120 km távolságból izgulom össze magam a fejleményeken.
Viszont tegnap este már annyira teli volt a bakancsom a dolgok alakulásával, hogy vasalás helyett vaníliás-vajas kekszet sütöttem. Ilyen szépet. Illetve ilyen cuki pecséttel.
Szombat délelőtt szembe jött velem, ráadásul nagyon kedvező áron, így nem volt kérdés, hogy KELL. Így is rekord, hogy több mint 24 órát csúszott az éles bevetés, de okokat lásd fent.
A recept a pilótakeksz butított verziója, a pecsétes cuccok ugyanis nem bírják a térfogatnövelő szereket (sütőpor, szódabikarbóna), cserébe macerásabb velük bánni. A technikán még finomítanom kell, de elsőre nem is rossz. Ugye?

Hozzávalók:
125 g vaj
1 tojás sárgája
100 g porcukor
1 vaníliarúd kikapart magja
250 g liszt

A vajat szobahőmérsékletűre melegítem, és a tojással, cukorral habosra keverem. Hozzáadom a vanília kikapart magját, és a szitált lisztet, majd alaposan összegyúrom. 2-3 adagra választom a kész tésztát és folpackba csomagolva legalább félórára hűtőbe teszem pihenni.

Ezalatt lefőzök magamnak egy teát, és rákészülök a továbbiakra.
Előkészítem a gyúródeszkát, pogácsaszaggatót, sütipecsétet. Egy nagy tepsit sütőpapírral bélelek, végül előmelegítem a sütőt 180 fokra.
A tésztából mindig csak egy-egy csomagot veszek elő a sütőből, melyet gyors mozdulatokkal kinyújtok (kb. 4-5- mm-re), aztán előbb pogácsaszaggatóval köröket formázok, majd a körökbe nyomom a pecsétet. A kekszeket a sütőlapra helyezem és a forró sütőben kb. 10 perc alatt készre sütöm. Ha puhább kekszeket szeretnénk, 8 percnél ki is vehetjük a tepsit. Nálunk mostanában a ropogós a menő, így 10-11 percig voltak benn a fenti darabok.
A legjobb egy kis mézes tejjel, de ma reggel egy jó erős tejeskávéval sem volt utolsó.

Ez itt meg így csak majdnem igaz, de az orkánerejű szél az megvan most is:

Pilóta-kekszes muffin Halloweenre hangolva

Úgy kezdődött, hogy a rohonci kisboltban múlt héten hiába integetett szinte utánam a leárazott Oreo, inkább az új Lindt csokik közül jött velem az epres cheesecake-es. Jó volt, nagyon is,de persze, azóta is oreo-karikák kúsznak be a szemem elé, ha nagyon lecsökken a vércukorszintem. Én voltam a soros a céges sütinapon, így kigondoltam, valami jó kis Oreós sütit sütök.
Az ötlet csodás, de szerda este (vagy bármikor) Kőszegen Oreóhoz jutni pont annyi esélyem volt, mint megtanulni szinkronúszni. Így lett hát helyi lehetőségekhez igazítva Pilóta-kekszes muffinom, felturbózva kis díszítéssel. Tesztelők szerint igazán jó lett, és a díszítés is nagyon bejött mindenkinek. Gyakorlok az Esterházy-tortára, így kapóra jött egy ötlet a pókhálós díszítésre, ezúttal csokipók nélkül, ahhoz még van hová fejlődni :)

Hozzávalók:
12 db Pilóta-keksz

150 g liszt
50 g összetört pilótakeksz (nálam a fehér fele)
100 g vaj
4 tojás (3 egész+1 sárgája)
100 g porcukor
1 tk sütőpor
csipet só

cukormáz
50 g étcsoki olvasztva

A sütőt előmelegítem 180 fokra.
A muffinformát előkészítem. Célszerű szilikonformát, vagy hagyományosat ÉS papírt használni, a kivajazás ezúttal szerintem nem elég.
A Pilóta-kekszeket kettéveszem, amelyiken a krémes rész marad, azt pofával felfelé a kis formák aljába helyezem.
A krémtelen kekszekből 50 g-nyit mozsárban összetörök. Egy tálban hozzákeverem a liszthez, sütőporhoz a kekszmorzsákat és csipet sóval gazdagítom a keveréket.
A tojásokat a cukorral és a puha vajjal habosra keverem.
A habos masszába néhány mozdulattal belekeverem a száraz hozzávalókat. Nem szabad agyonkeverni, akkor nem lesz levegős a tészta.
A kész masszát evőkanállal a kapszlikba halmozom, majd kb. 15 percig sütöm.
Ha megsült, rácson hagyom kihűlni.


Cukormáz
1 tojás fehérje
100 g porcukor
1 ek citromlé
1 tk vanília-esszencia


A tésztából kihagyott tojásfehérjét kb. 2 percig habosítom, majd hozzáadom a porcukrot, és kemény habbá verem. Menet közben apránként keverem bele a citromlevet és vaníliaaromát.

A kihűlt muffinokra evőkanálnyi cukormázat terítek.

Csokoládét olvasztok,majd egy alkalmas eszköz (habnyomó, fecskendő, stb.) segítségével vékony sugárban csigavonalat rajzolok a cukormázra. Éles eszköz segítségével (ecsetvég, evőpálcika, hurkapálca) a közepétől a széléig húzgálok pár vonalat.

Ha jó ütemben dolgozom, mosogatással együtt egy óra alatt kész a látványos, izgalmas és nem utolsó sorban finom desszert.

Végül egy nagyon régmúltból előtúrt dala csak ma éjjelre:

Házi pilóta-keksz

Azt mondják, adóssággal nem szabad átmenni az újévbe. Itt hát a múltkor beígért recept, ha ügyesek vagytok, akár már a szilveszteri partit is feldobhatjátok vele. Holnap még nyitva a Tecsó, ha nem lenne hozzá valami alapanyag otthon :)

Hozzávalók:

fehér feléhez:
20 dkg finomliszt
fél kk só
fél tk sütőpor
10 dkg puha vaj
12 dkg porcukor
1 tojás
1 vanília kikapart magja vagy egy zacskó bourbon-vaníliás cukor

barna feléhez:

15 dkg finomliszt
5 dkg holland kakaópor
fél kk só
fél tk sütőpor
10 dkg puha vaj
12 dkg porcukor
1 tojás
1 kk fahéj

A tészták hozzávalóit tálba mérem és kézzel vagy géppel homogén masszává dolgozom. Ha kész vannak, egyenként folpackba csomagolva minimum fél órára hűtőbe teszem őket (akár fél-egy nap is lehet belőle).
A hűtési idő után a sütőt előmelegítem 180 fokra.
A tésztát alaposan lisztezett deszkán kb. fél cm vékonyra nyújtom, pogácsaszaggatóval köröket szúrok belőle, és sütőpapírral fedett tepsire teszem a kis korngokat.
A sütési idő kb. 15 perc. Célszerű a fehérekkel kezdeni, és akkor kiszedni, mikor épp csak kis színt kap a szélük, aztán csekolni, hány perc is kellett nekik ehhez. A kakaósnál pedig óra szerint kell eljárni, csúnyán kiszáradhatnak a kekszecskék, ha túlsütjük őket.
Nekem 3 tepsire fért el a teljes adag. Ha készen vagyok a sütéssel, megvárom, míg teljesen kihűlt mindegyik, és jöhet a kedvenc részem, a párosítás.

Ehhez a krém a következő:

12 dkg vaj
10 dkg porcukor
4 dkg kakaópor
2-3 dkg étcsoki

Az étcsokit és a vajat mikróban megolvasztom, belekeverem a cukrot, kakaót, és pár (mondjuk, 5) percre a hűtőbe teszem.
Az arányok 1-2 dekányit mozdulhatnak erre-arra, kóstolgassatok bátran, ezután úgyis csak az összeragasztás fázisa jön, ami már gyerekjáték. Mondjuk, ha rájuk bízzátok, nem sok marad, amit a kekszes dobozba lehetne tenni, szóval csak óvatosan :)

A tészta eredetileg a facebookon keringő cukorpálca-keksz receptje (amiről menet közben állapítottam meg, hogy ezt ugyan én nem tudom csavargatni, cserébe príma kekszalap lenne), a krém pedig alapvetően Dokié.
Sütipecsétnek egy kristálypohár alját használtam, ez az ötlet is fb-ről jött.
Végezetül egy kis mulatság, csak mert pilótákat így ritkán lát az ember lánya, no meghangolódjunk holnapra. Apropó, Ti ünneplitek a Szilvesztert? Ha igen, hogy s mint?

Vörösáfonyás zabpelyhes keksz

Idén nálunk olyan Mikulás járt, aki a gyerekeknek ajándékot hozott, a kollégáknak pedig felajánlotta az itt-ott összeharácsolt, el nem fogyasztott kekszeit. Két nagy fémdobozzal jött össze éjfélig, a legsikerültebb receptje ide kívánkozik. Benchmarkoltam Ízbolygótól, a már szokásos apróbb változtatásokkal.

Hozzávalók:

18 dkg zabpehely
12 dkg liszt
10 dkg darált mandula
10 dkg cukor

1 tk sütőpor
1 kk kardamom
csipet só
1 narancs héja reszelve

15 dkg vaj
2 ek méz
2 ek tej
2 ek narancslé
15 dkg vörösáfonya


A sütőt 180 fokra előmelegítem, két sütőpapírral bélelt gáztepsit készítek elő.
Egy nagy tálba mérem az első nyolc hozzávalót, jól elkeverem. Egy bögrében mikróban egy perc alatt összeolvasztom a vajat, mézet, tejet, mehet ez is a tálba a narancslével és a vörösáfonyával együtt. Egy kanállal alaposan összekeverem a masszát, melyből diónyi adagokat szakítok, azokból előbb gombócot formálok a tenyeremben, majd tenyeremmel ellapítom a tepsire helyezve.
Kb. 15 perc alatt sül készre, 12 perc után érdemes figyelni a sütőt. Akkor jó, ha az alja már kap egy kis színt, de még puha a meleg tészta.

Célszerű megvárni, míg a sütőlapon kihűl, melegen könnyen törik. Dobozba téve szerintem hetekig puha marad, de erről most nem tudok érdemben nyilatkozni, a legkitartóbb darab 20 órásan párolgott el. A fenti adagból kb. 50 db keksz jön ki. Kiváló sütiparti-cserealap.
Érdemes megpróbálkozni a recept által eredetileg emlegetett aszalt barackos- diós verzióval is.

"Tizenötös" mandulás-marcipános keksz

Ihletője az a kétszer 15 perc, amit ma a munka és a németóra között itthon töltöttem. 15 perc alatt összeállítom a tésztát és bemelegítem a sütőt, másik 15 perc alatt sülnek készre a kekszek. Ready, steady, go.

Hozzávalók:

15 dkg vaj
5x15 g őrölt mandula
15x15 g liszt
5x15 g porcukor
7x15 g marcipánmassza
1,5 g sütőpor
1 tojás
csipet só

A sütőt 180 fokra melegítem.
A marcipánmasszát nagy lyukú reszelőn lereszelem, a vajat mikróban 30 mp-ig melegítem. Utána a hozzávalókat egy tálban alaposan összegyúrom. Ha összeállt, diónyit szakítva előbb golyót formázok belőle, majd sütőpapírral bélelt tepsin egy villával lenyomva lepénykévé alakítom, és mehet a forró sütőbe.
15 perc kell neki az én sütőmben, 12 perc után érdemes figyelni, ha sötétedni kezd a széle, vegyük ki, mert szárazan kevésbé élvezetes.

Ez az alaptészta, a liszt-őrölt mandula arányt lehet változtatni, most takarékossági szempontokból lett ilyen, de fele-fele is mehet. Rosszabb nem lesz. Lehet tuningolni kis aszalt gyümölccsel (nálunk most pár darabba vörösáfonya került), pirított, esetleg karamellizált manduladarabokkal, csokival, ki mivel szereti.
Magában is finom, kellemes ízével teákhoz, kávéhoz is remek.  Dobozba téve jó pár napig puha marad.

Jut eszembe, kiváló karácsonyi aprósütemény-alap. A Pötty már karácsonyi nótákat zeng fürdés közben, szóval itt van már a kertek alatt az év legfényesebb napja. Kerek két hónap, hatvanat kell aludni. Ti is várjátok?

Csokis-vaníliás-tejszínes (avagy három kívánság) torta

Pom-pom, pom-pom... Ez az, ezt dudorássza a Pötyi hetek óta.
Készült a második szülinapjára nagyon, ma kapott is egy nap szabit a bölcsiből (na meg én is a munkahelyről, szerintem mindketten megérdemeljük), egész napos ünneplés volt.
Ma szabad volt árokban szaladgálni, ebéd előtt helyett kukoricagolyót és sajtos rudat enni, tesó legórobotjaival játszani, ésatöbbi. Én is nagyon készültem, hetekkel ezelőtt megvolt az ajándék (Bogyó és Babóca-őrület még mindig, könnyű volt hát a döntés), ráadásul hamar körvonalazódott, hogy a nagy napon szűk családi körben leszünk, de a tortával nem jutottunk dűlőre.
Mindenki mást akart. Az ünnepelt áfonyás-habos tortát szeretett volna, a Pepi ettől természetesen sokkot kapott. Apjuk számára akkor süti a süti, ha csoki van benne, de Pötyi meg arról nem akart hallani se, hogy klasszik csokitorta legyen. Én meg csak egy kis nyugalmat akartam...

Húztam-halasztottam a döntést, el-elsétáltam a helyi tesco kelléktára előtt párszor, s csak az látszott eldőlni, hogy nem teszem próbára dekorációs képességeimet :), az adott alapanyagokból nem tudtam volna nagyot alkotni.
Tegnap már biztos voltam benn, hogy SOS megoldás lesz. Thank god, délutáni alvás még nagyon is megy, tehát volt kábé másfél órám nagyot alkotni.
Ebből egy óra az elmélet volt (jajmileszmostmindjártfelébredésmégnekiseálltam), aztán jött 20 perc lecke-átnézés a naggyal, a maradék tíz percben pedig megszületett ez a kis kompromisszumos finomság:

Hozzávalók:

175 g zabkeksz finomra zúzva
60 g étcsoki
40 g vaj

250 g mascarpone
200 ml tejszín
2 ek porcukor
1 tk vanília-esszencia
1 cs zselatinfix

tetejére pár szem trüffel
1 kk kakaópor

Az étcsokit és a vajat egy bögrében összeolvasztom a mikróban (időmilliomosok akár gőz fölött is csinálhatják, rosszabb nem lesz), olvadt állapotban összekeverem a keksz-zúzalékkal, majd egy 18 cm-s kapcsos tortaforma aljába nyomkodom jó erősen, hogy összeálljon.
A mascarponét a cukorral és a vaníliával simára keverem, az alaposan lehűtött tejszínt felverem. A mascarponéhoz hozzáadom a zselatinfixet, jól elkeverem, végül óvatosan beleforgatom a tejszínhabot.
A masszát a kekszes alapra öntöm, tetejét elsimítom, tetszés szerint dekorálom. Nálam most natúr trüffel került rá és némi kakaópor. Minimum 2 órára hűtőbe teszem, hogy elérje a kívánt állagot.

A torta különlegessége ezúttal az volt, hogy háromféleképp fogyasztottuk. Az ünnepelt áfonyaszósszal,  tesó simán, mi pedig egy-egy szem érett fügével, amit ma sikerült beszereznünk itt a szomszédban. Oké, igaz, hogy az országhatár túloldalán, de lényeg az, hogy elérhető közelségben.

Simán is nagyon finom, a tejszínes-krémsajtos hab és az étcsoki igazi klasszikus, de a legjobb a Pötyi verziója volt. A fügésbe kicsit belezavart nekem a csoki, de nem bírtam ki, hogy ne szeljek a tortám mellé az új szerzeményből. Mióta először ettem igazi, érett fügét, valami nagyon vaníliás dologgal szerettem volna kipróbálni. Csak a krémmel nagyon tuti, így viszont kis búcsúi jellege van a dolognak. De néha ilyen is kell, ugye? :)

Konklúzió: P. háromszor vett belőle, a szomszédba úgy csempésztem át az egy szeletet a küldős-tányéron, szóval kedvenc címke, vállveregetés, séf hátradől. Jöhet a pezsgő. Meg a mai nap dala, az enyém:

Mézeskalács

Terápiás célzattal pötyögök most, talán segít valamit a hangulatomon, hogy egyről kettőre jutok legalább itt. A nagy karácsonyi készülődést nem kicsit vetette vissza a hétfő óta tartó betegséghullám kis családunkon. Most épp rajtam a sor. Mindjárt megyek is a puha ágyba egy jó fűszeres forralt bor után, de előbb az ígéret.

Pont egy hete tizenhatan voltunk az immár nem kicsi (csak randa) konyhánkban, és a női szekció a karácsonyi mézeseken dolgozott gőzerővel. 10 tepsi sült ki, családonként 2-2, a visszajelzések és a saját tapasztalat alapján is mondhatom, nem karácsonyra :)

1 tészta-2 keksz

Persze, igazából 50, mondja a könyv címe, de én most leragadtam kettőnél. Mindkettő saját kreálmány, egy álmos reggel hozadéka.