Spaghetti Bolognese- az én bolognaim

Mert nyilván ez itt nem az eredeti bolognese recept. Az eredeti itt van, és még csak nem is spagettivel eszik, képzeljétek.
Bolognában és amúgy Olaszországban is minden magára valamit is adó mamma előbb dőlne kardjába, azaz nagy késébe, minthogy a bolognai raguhoz spagettit tálaljon. Legtöbbször tagliatelle vagy más lapos, jó sok tojásból készült tészta köríti kedvenc ragunkat.
Alább a munka után, félóra alatt jóféle vacsorát tálaló anya receptjét olvashatjátok. Kőszegen és jó pár kilométeres körzetében ennél még nem ettem jobbat, szóval melegen ajánlom kipróbálásra.

Dalmát sonkás fusilli

Tenger sok tennivalóm közepette gyakran csak egy félóra jut a vacsorakészítésre. Ezekre az időhiányos hetekre kincs egy-egy véletlenül kikísérletezett, szükség hozta, bot-egyszerű recept. Ilyen jön most, még a nyaralásról hoztam, s ha véletlenül otthon/kollégiumban/kempingben nincs épp dalmát sonka, el ne keseredjetek, a Lidl-es zsugorfóliás is majdnem ilyen jó hozzá.

ByeSuli 2013: aszalt paradicsomos, padlizsánkrémes tészta

Itt van, ezt is megértük, halleluja. Az első nap kötelezettségek nélkül hónapok óta.
Ki is használtuk, az ebéd is pizsamában érte a kiskorúakat, de egyszer egy évben (na jó, kétszer, Karácsony körül is szokott lenni egy ilyen) miért ne?

Grillezett zöldséges penne

Avagy penne gazdag olasz, bocs magyar módra.

Nem hiszem, hogy az olaszokat földhöz vágná kis sült paradicsom, vagy grillezett padlizsán-cukkini duó, viszont ahogy az uram megjegyezte, még a hús sem hiányzik belőle, annyira jó :)

Aszalt paradicsomos-tonhalas fusilli

Ahhoz képest, hogy heti minimum kétszer tésztát vacsorázunk, elenyésző mennyiségű recept kerül ide.

Szokták is sérelmezni a közeli ismerősök. Most javítok kicsit a statisztikán az elmúlt hét legjobb vacsorájával.

Libanoni joghurtos spagetti

Ma ugyan teljesen véletlenül keveredtem Libanonba, egy jó kis tésztareceptet keresve, de a minap említettem már, hogy szeretnék kalandozni szerte a világban. Legalább virtuálisan.
Felemás nap volt a munkahelyen, ami ugyan a rémes reggel után kifejezetten javuló tendencia, de gondoltam, az este legyen még jobb. Főzzünk.
Férj persze tésztát rendelt, én meg valami könnyűt akartam. Tele van a hűtő joghurttal, gondoltam, egy próbát megér, rákerestem, vajon nagyon elvetemült dolog-e joghurtos tésztaszószt gyártani? Naná, hogy nem. Az első pár találat között volt az a kiinduló recept, amelyből igencsak kellemes vacsorát sikerült varázsolni az itthon rendelkezésre álló alapanyagokból.

Spenótos-csirkés farfalle

Helló, világ! Lassan feljövőben a víz alól. Konyha működésben, nem is takarékon, de ahhoz, hogy üzemeljen, vissza kellett vennem a dumából. Mostantól viszont jönnek a két hét alatt felhalmozott jó tapasztalatok :)
Kezdve ezzel a jó kis tésztaétellel, ami onnan indult, hogy volt két szép natúr csirkemell a hétvégi grillezésből. Ételt ki nem dobunk, maximum újrahasznosítunk, hát így végezték. Soha rosszabbat, éljenek a boldog csirkék.

Tejszínes brokkolis farfalle

No, nem egyszerű visszatérni a melóba. Még úgy is simán taccsra vágódom egy-egy estére, hogy dolgozni sem megyek, mint például ma. Ha minden szabadnapom ilyen húzós lesz, inkább bejárnék pihenni a cégbe, hahaha...

Este nyolckor már el is kezdtem főzni a vacsorát, igaz, 20 perc alatt kész lett. 20:22-kor megjegyezte P., hogy "Na, ezt a receptet jegyezd fel". Nem egy agyondicsérős fajta, ezt a mondatot értékelni kell. Zsebfényképező előkap, most meg dokumentál. A papír alapú feljegyzéseim ugyanis folyton elkallódnak.

Hozzávalók:

400 g  brokkoli
4 gerezd fokhagyma
1 ek olivaolaj
350 g farfalle tészta
2 dl tejszín
só
bors
füstölt sajt


A brokkolit megfőzöm, épp csak annyira, hogy harapható legyen (illetve ízlés szerint, én most gyorsfagyasztottat használtam, nekem ez könnyebben szétfő).
A tésztát sós vízben fogkeményre főzöm. Fenti két művelet mehet szimultán, ha mindkettő megfőtt, léphetünk tovább.
Egy serpenyőben az olajat hevítem, belenyomom a fokhagymákat, néhányszor megkeverem, majd hozzáadom a megfőtt brokkolit és a tejszínt. Sózom, borsozom ízlés szerint, majd összekeverem a kifőtt tésztával. Azonnal tálalom, a tányéron füstölt sajtot reszelek rá.
Fenti adagot 4 személyre készítettem, ebből egy jó étvágyú gyerkőc. Húsimádóknak némi sonka is mehet bele, már készítettem olyan verziót is, az se rosszabb. És itt is elmondom, főzőtejszínt sose vegyetek. A habtejszín az igazi, a főző az csak valami mű-alkotás, adalékokkal turbózott (illetve szegényített) izé.
A fotó meg? Na az híven tükrözi a fáradtságomat. Megfőzni még csak-csak, de épkézláb fotókat azt hiszem, már az életben nem leszek képes produkálni. Most az időhiányra fogom, jó? :)

Tonhalas (meyer) citromos fusilli

Házi tészta és zellerpestos-juhsajtos tortellini

Ha már hosszú hétvége, jöjjön egy ráérős időkre szánt blogra-való. Mert ez itt most nem a „két perc alatt vacsora” kategória, de talán pont ettől jó. Kiváló ráérős napokra, nosztalgiázásra, no meg akkor, ha egy igazán jót szeretnénk az asztalra varázsolni. Vigyázat, hosszú lesz, és mesélős.

Spagetti zellerpestoval

Nagy tésztafaló banda vagyunk, hetente 2-3 alkalommal biztosan kerül valamilyen tésztaétel az asztalra.

Legtöbbször csak improvizálom a feltéteket, így mindig kicsit másképp készül egy-egy kreálmány. Viszont van pár kezdő, „márnemszingli” barátném, akik kezdenek rákapni a főzés örömére, így a legjobban sikerült, és dokumentált tésztaételek megmaradnak az utókornak. Köszi, csajok! J

Most egy kétperces, egyszerű és nagyszerű pestó került a teljes kiőrlésű spagettire, no meg parmezán helyett juhsajt, by Cserpes.

Tonhalas tésztasaláta

Ismét villámgyors vacsora, csak jó előre eltervezni, mert pár óra a hűtőben sokat dob rajta.

Tészta volt ebédre a gyerkőcnek, mert azt legalább megeszi, de engem meg lassan sírba lehet kergetni a pestós tésztával, így salátát kreáltam a feleslegből. Mert lehet hidegen enni, maradékeltüntetésre és szükségmegoldásokra kiváló, egyszóval joker.