1740 óta minden év április 24-e így telik városunkban:
"Eleitűl ezen N(emes) Városban bévett szokás szerint Szent György napján, úgy, mint szokot, Bírói Választás napján az Hegy Mesterek az Tanátsházba szoktak szőlő jöviseket (hajtásokat) hozni, mellyek által az Városy Lakósok is az Borbéli terméshez reménységhek volt, ezen jövisek ekkoráigh könyvben nem rayszoltattak, következendőképpen Emberekk elméjébül is kihültek, hogy azért az Posteritás is megh tudhassa minémő boldogh lés boldogtalan Sorsra jutott ezen Városnak állapottya, ezen belől irt mód szerint következik az esztendők száma, mellyben continius temporibus de Anno ad Annum minémő jövisek lettenek, azokon minémő bor is termett."
Azaz 272 éve minden tavasszal bejegyzik a nagykönyvbe a hajtások állapotát, életnagyságú, művészi kivitelezésű rajzzal illusztrálva. A Szőlő Jövésnek Könyve a világon egyedülálló, folyamatosan bővülő alkotás. Bár az eredeti könyv 1990-ben betelt, újat nyitottak, a hagyomány még legalább 250 évig folytatódhat.
A hajtások mostani állapotából még nem lehet következtetni a bor minőségére, mert azt befolyásolja a nyári, kora őszi időjárás is, de a hozamról a tapasztalt gazdák már tudnak előrejelzést tenni.
A mai rajzot még nem sikerült megszereznem, nyomozás helyett Mautner Zsófia fűszerekről (és egyebekről) szóló előadására mentem el. Szuper volt, ilyen programokat el tudnék viselni minden nap. Még élvezhetőbb lett volna, ha nem farkaséhesen kerülök oda, de hát így jár az, aki az ebédszünetét áldozza be a programért :) Simán megérte egyébként, sanszos, hogy pár új alapanyag kerül a kamrapolcra, nagyon inspiráló előadás volt.
A jeles nap pont megfelelő, hogy megosszam mintegy fél év őrizgetés után az egyik kedvenc desszertemet Veletek, íme a rozmaringos otellózselé:
Hozzávalók:
400 g otelló szőlő (szemezve)
1 db kisebb alma apró kockákra vágva
2 szál rozmaring
50 g cukor
5 g 3:1 Quittin zselésítő
A szőlőt, almát a rozmaringgal egy lábasba teszem, kicsit szétnyomkodom a szemeket egy arra alkalmas eszközzel, és elkezdem főzni. Kb. fél óra után átpasszírozom, majd a tiszta gyümölcsléhez adom a quittint, ezután felforralom. Ekkor adom hozzá a cukrot, még egyszer forralom, majd állandó kevergetés mellett további 5 percet főzöm. A zselét sterilizált üvegekbe töltöm, az üvegek tetejére celofánt simítok, jól lezárom őket. 5 percig fejjel lefele fordítom az üvegeket, majd száraz dunsztba teszem 24 órára.
Eredmény egy aromás, nem túl édes lágy zselé, mely kiválóan feldobja a vörös húsokat, az étcsokit, vagy akár az uzsonnára szánt görög joghurtot.
A legütősebb egy ostyalapra kenve, tetejére étcsokihabot halmozva, de simán kanalazható csak úgy magában is.
És hogy a mai napról az összes bőrt lehúzzam, itt a kedvenc dalom a Szent György-naphoz kapcsolódóan:
Kép és szöveg forrása: www.koszeg.eu; www.koszeg.hu
