Újabb nagy próbatétel: a nagymama-leves elkészítése az én feladatom lett, miután a mama és unokái is kidőltek a sorból. Beteg a banda, ráadásul étvágytalan, főleg az egyszálbél Pepike. Ha még egy kicsit fogy, szellemes szülinapja lesz, csak a csontváz fogadja a vendégeket...
Amikor rántott levest óhajtott, nem mondhattam nemet, hát belevágtam. Nem egy nagy meló, de el lehet rontani pár ponton.
Hozzávalók:
1 ek házi zsír
1 tk köménymag
1 ek liszt
1 csapott tk pirospaprika
1 kk só
7 dl víz
tetejére: pirított kenyérkockák (finnyás bandának levesgyöngy)
Egy lábasban felteszem a zsírt, ha felolvadt, beleszórom a köménymagot, és megvárom, míg kicsit pirul az izzó zsíron. Ekkor félrehúzom a tűzről, belekeverem a lisztet, csomómentesre keverem, majd halvány barnára pirítom. Ismét félrehúzom a tűzről, hozzáadom a pirospaprikát, jól elkeverem, visszateszem a tűzre. Sózom, és óvatosan felöntöm a vízzel. Forralom, majd kb. 10 percet főzöm, közben gyakran kevergetem.
Pirított kenyérkockákkal tálalom. A fenti adagból két felnőtt, egy rossz evő gyerek lakott jól.
Amire oda kell figyelni: a zsiradék ne legyen hideg, se túl forró, mikor a lisztet belekeverjük. Ha forró, odakapja, én ezért szoktam félrehúzni a tűzről. A paprikával ne hevítsük pár pillanatnál tovább, mert az égett pirospaprika rettentő keserű tud lenni. A lisztet sem jó túladagolni, nem jó túl sűrűn. Ott kell állni a tűzhely mellett, mert hamar kifut, és randa nyomokat tud hagyni a tűzhelyen, szóval megéri azt a 10 percet.
Az Őrségben szezonban pirospaprika helyett kaporral is készítik, végül tejföllel tálalják,érdemes kipróbálni úgy is.
