Nyugodt szívvel ajánlom nem túl rutinos, vagy éppen kezdő sütimestereknek, amolyan villantós süti. Kis macera, nem kell hozzá túl sok tál, se extra alapanyag, de a siker borítékolható.
Hozzávalók:
2 tojás
12 dkg cukor (nálam most nádcukor)
10 dkg puha vaj
7,5 dkg tejföl
2 citrom reszelt héja és leve
csipet só
18 dkg liszt
5 dkg darált mák
fél csomag sütőpor
Máz:
kb. 4 ek porcukor
fél citrom leve
A sütőt előmelegítem 180 fokra.
A tojásokat a cukorral habosra verem habverővel, majd belekeverem a vajat és a tejfölt, a citrom héját és a levét, a csipet sót. A lisztet összeszitálom a sütőporral, a mákkal együtt a nedves hozzávalókhoz adom, pár mozdulattal elkeverem.
A masszát szilikonformákba, vagy kivajazott-lisztezett hagyományos formába töltöm. Nekem most mini-kuglófformák voltak kéznél, de hagyományos kuglóf-vagy püspökkenyér-formában sem lesz rosszabb a végeredmény :)
A tésztát a forró sütőben kb, 30 percig sütöm. Ha nagyobb formát használok, ez lehet akár 45-50 perc is, tűpróba hasznos lehet, de ha szép aranybarna a teteje, nagy valószínűség szerint jó a belseje is.
A tésztát a sütőből kivéve 5-10 percet hűlni hagyom, de még langyosan kifordítom a sütőformából, hogy az időközben elkevert mázzal díszíthessem. Rácsra téve teljesen kihűtöm. Dobozban, hűvös helyen tartva 2-3 napig megőrzi zamatát, de természetesen frissen a legjobb.
Önbizalom-növelésre tényleg bejött nekem. Néha le tudok törni, mikor a legszigorúbb kritikusom, a a nagyfiam sorra utasítja el a kezeim közül kikerülő (szerintem) remekeket. Persze tudom, hogy a gyerekek válogatósak, ő meg aztán extrém módon az, így általában nem dőlök kardomba. De mégis más eggyel több elégedett arcot látni a vacsora után,
Ha már az önbizalom-növelésnél tartunk, elmesélem, miért is hoztam szóba: van egy jó kis kihívás a facebook-on (én legalábbis ott találtam rá, de a kedvenc oldalam is foglalkozik vele, lévén az esemény gazdája, Prónay-Zakar Gina az oldal egyik szerkesztője).
21 napig megpróbáljuk magunkat nem szidni. Ez meglehetősen nehezen megy nekem, a "de lökött/béna/hülye vagyok" kábé kötőszavakként üzemelnek a mindennapokban. Persze mélyen legbelül, a szavak szintje alatt sem rózsás a helyzet: most alakul át a szakmai életem. Eddig ismeretlen területen kell majd helytállnom, tehát ki nem mondottan is vannak kétségeim magamban. Duplán jól jött a próba, hogy a magam naposabb oldalát keresve, optimistábban és pozitívan álljak a mindennapokhoz. Egyelőre nem megy egyszerűen, annak ellenére, hogy alapvetően egészen jóban vagyok magammal, kiderült, hányszor ostorozom magam rutinból. Örülök, hogy ezt is megtudtam magamról, próbálok nap mint nap jobban vigyázni a szómágiával és a gondolatokkal is, hiszen Weöres Sándor már réges rég megmondta a tutit:
"Vigyázz, hogy világosat gondolsz-e, vagy sötétet; mert amint gondoltál, megteremtetted"
