2013. október 23.
Sütinyalóka újratötve
A tavalyi nagy sikerű akció után idén már nem mehettem az évi rendes családi kirándulásra sütinyalóka nélkül. Pepi már egy héttel előtte keményen kampányolt mellette, ráadásul az Ég is úgy akarta, ahogy ő. Így kedden este, ahelyett, hogy a rénszarvasgombócokat pakoltam volna az arcom mögé a bécsi IKEÁ-ban, úszott minden az étcsokiban és színes cukorkákban. És még csak azt sem mondhatom, hogy bántam.
2013. október 16.
Blog Action Day 2013-Emberi Jogok
A BAD egy világ minden vállalkozó bloggerét tömörítő kezdeményezés, mely minden évben más és más nemes ügyet karol fel. A cél, hogy ezek a fontos témák mind közelebb kerüljenek a világ olvasóihoz, mind többen beszéljünk róla, és tudatosítsuk, akár csak magunkban is, mennyire fontosak.
Tavaly a közösség ereje volt a téma, idén az emberi jogok. A tavalyi téma közelebb állt a gasztrotémához, az idei viszont olyannyira szívügyem, hogy muszáj róla írnom.
Rengeteget gondolkoztam, hogy az ENSZ által lassan 65 éve elfogadott nyilatkozatból mely cikkét emeljem ki. Köteteket tudnék mesélni a szociális biztonság szükségességéről, de az ingyenes alapfokú oktatáshoz való jog csorbulásáról is. Aztán szívesen mutatnám be Biegot, a helyi ikont, aki 16 év magyarországi lét után sem érdemelte ki hazánktól az állampolgárságot, szemben a magyarul talán köszönni sem tudó, alig féléve itt élő sztárfocistákkal (sic!).
Mind nagyon érdekes témák, azonban mostanában engem a munkahelyi légkör kérdése foglalkoztat, naná, hogy személyes tapasztalatok miatt. Így találkoztam a mobbing fogalmával, mely egy nem túl régóta néven nevezett jelenség, bár valószínűleg évezredek óta létezik.
Jelentése fúrás, kiközösítés, piszkálás. Jelenlétéért elsősorban kollégák, vagy kollégák egy csoportja a felelős.
Mivel szerencsés esetben életünk nagyjából felét munkahelyünkön töltjük, rendkívül fontos, azt milyen légkörben tölthetjük el. A napi 6-8-10 óra hangulata meghatározza az utána következő pár órát, kihatással van egész életünkre.
Szerencsére én magam közvetlenül nem vagyok érintett a jelenségben, de sajnos, közelről látom, hogy egy-két ember (vagy időszakosan kis csoport) viselkedése mennyire mélyen befolyásolja egy nagyobb mindennapi működését. Egy-egy szó, vagy be nem fejezett mondat, egy-egy összenézés vagy kiszámíthatatlan viselkedés teheti tönkre sokak perceit, óráit.
A Maxima cikke jól leírja a leggyakrabban előforduló helyzeteket, még ha nem is pszichológia szakcikk, ajánlom figyelmetekbe, csakúgy, mint a többi, ennél sok esetben fontosabb emberi jogot szemléletesen bemutató lapot is. A kis szemléltető ábrának helye lenne minden iskolában, közintézményben, munkahelyen.
Tudatosítsuk magunkban jogainkat, és tegyünk is azért, hogy emberek közt felelős emberként éljünk.
2013. október 14.
Sütőtökös- sárgabarackos zabkása
Most, hogy a szombatokat általában iskolában töltöm, és eggyel kevesebb nap jut a regenerálódásra, vasárnap általában sokáig alszom. Utána általában közösen és ráérősen reggelizik a kis család. Néha mindenkit rá tudok venni egy-egy tál kására, néha csak magam eszegetem, de az egyik kedvencem a családi reggeliken a műfaj. Ha nem akarnék kihasználni minden alvással tölthető percet, még hétköznaponként is beleférhetne a reggelekbe, de nem tagadom, a rohanós hétköznapokon marad a zabkeksz, kávé duó, cserébe hétvégenként kompenzálom az egészséges reggelizést is. Ez itt különösen jó kombináció, próbáljátok ki bátran:
1 dl zabpehely
2 dl víz
4 szem aszalt sárgabarack apróra vágva
10 dkg sült sütőtök kis kockákra vágva
fél mokkáskanál kínai ötfűszer (vagy fahéj, csillagánizs, kardamom ízlés szerint)
1 tk méz vagy sárgabarack-lekvár
A zabpelyhet a vízzel, barackdarabkákkal és a fűszerrel pár perc alatt kis lángon összefőzöm.Ha elfőtte a vizet, hozzáadom a mézet vagy lekvárt és a sütőtökdarabokat, és pár keverés után tálalható is.
Tápláló, ízletesen egészséges reggeli, mely jó pár órára ellát elegendő energiával.
Ha már sütőtök, akkor Halloween, ha Halloween, akkor USA, ha USA, akkor Memphis, és egyik kedvenc sportolós zeném, hogy kedvezzek a futást nemrégiben megszerető sorstársaknak:
Címkék:
ötfűszer,
reggeli,
sárgabarack,
sárgabaracklekvár,
sütőtök,
zabpehely
2013. október 13.
Ősz minálunk
Az év bármely szakában szeretek itt élni, a legjobban mégis ősszel fáj, hogy ennyire kevés szabadidőnk van. Karnyújtásnyira az erdők, dombok, roskadásig gombával, gesztenyével, ezerszín falevelekkel, és alig-alig jutunk el rövid kalandozásokra.
A mai napsütéses gyönyörű időért nem tudok elég hálás lenni, épp tegnap lett elegem abból, hogy hetek óta nem jutottam ki félóránál többet a szabad ég alá, és úgy általában robotpilóta üzemmódban éljük a mindennapokat.
Gyerekekkel indultunk neki Bozsokról Cák fele, egy már sokszor megjárt erdei úton, mely Velemen keresztül halad.
A mai napsütéses gyönyörű időért nem tudok elég hálás lenni, épp tegnap lett elegem abból, hogy hetek óta nem jutottam ki félóránál többet a szabad ég alá, és úgy általában robotpilóta üzemmódban éljük a mindennapokat.
Gyerekekkel indultunk neki Bozsokról Cák fele, egy már sokszor megjárt erdei úton, mely Velemen keresztül halad.
2013. szeptember 15.
Dalmát sonkás fusilli
2013. augusztus 14.
Pasik a konyhámban- Pizza és madártej update
Pedig nem Norbi egyik reformer se :) Norbi a szomszéd, de egyelőre ő csak enni jött, alkotni, javasolni nem mert. És nem is Réka a felesége. Szerencsére.
Van viszont a Jani. A kollégám, aki nem e jogán került a konyhámba, hanem mert a fiaink cimborák. Mekkora szerencse, hogy ezen a vonalon kiderült mekkora szakács,mert a cégben nem receptekről szoktunk diskurálni.
Olyan, de olyan pizzát süt, hogy... hű. El is kértem a receptet, s kaptam hozzá tippet: ő mindig tesz a liszthez búzasikért. Bölcsis vagyok még a gasztro-vonalon, nem csoda, ha ne ismerek efféle praktikákat. Pedig nem rakétatudomány.
A búza annál jobb minőségűnek számít, minél nagyobb a sikértartalma, azonban nem meglepő módon egyre silányabb minőségű lisztek miatt nem árt pótolni kicsit.
Egy evőkanállal javasolnak fél kiló liszthez, én a kis pizzareceptembe a következőképp illesztettem be:
340 g liszt
10 g búzasikér
1 cs szárított élesztő (7g)
2 dl meleg víz
1 ek olivaolaj
1 tk méz
1 tk konyhasó
1 tk szárított zöldfűszer
A tészta levegősebb, puhább lesz, a széle viszont jó ropogós marad. Azt hiszem, ezt nem kell tovább tökéletesítenem, már csak árulni kellene.
A másik pasi újítása még átütőbb volt. Egyrészt azért, mert a ház uráról beszélünk. Nos, ő az, aki ha nagyon muszáj, azért a kenyeret megvajazza :), de ennél többet nem várok tőle a konyhában. Maximum a konyhai kütyük terén tanúsított türelmét, meg hogy engedje lefotózni a kész tányért néha.
De hogy recept, meg hogy ő hallotta hogy kell? Na persze. Már azt hittem, a csoki helyett a vodkára járt rá uzsonnaidőben :)
Azt mondja, a profik is mikróban "főzik" a habgaluskát a madártejhez. Mondom, akkor én azt kipróbálom, mert ha valamit utálok, akkor a tejet szétfröcskölni a gázégők közt. Márpedig ez gyakorta sikerül a gombócolás és az átszűrés közepette, arról nem beszélve, hogy a meleg tejet ugye vissza kell hűteni kicsit, ami szintén időveszteség, tehát nem szeretjük.
Így nettó két órából egy jó erős félórává szelídült a madártej-készítés folyamata, ami teljesen vállalható, főleg jó zenék közepette.
A recept itt, a technológia pedig a következő:
A sodós rész ugyanaz, azzal a különbséggel, hogy nem kell hűteni semmiféle tejet, mert jöhet akár a hűtőből is.
A 3 tojásfehérjét a 3 kanál porcukorral kemény habbá verjük. Egy evő-vagy fagyiskanállal szép halmokat formázunk belőle, és 5-6 darabot egy lapostányérra rakunk, úgy, hogy kényelmesen elférjenek.
A mikróba betéve addig forgatjuk, míg duplájukra nem nőnek. Ez az én 700W-os készülékemben pontosan 75 másodperc volt.
És ennyi. Félelmetes, de tényleg. Működik, ilyen egyszerűen. Ráadásul nagyságrendekkel jobb állagú gombóckákat kaptam, mint a régi szottyasztásos módszerrel.
A nyakába ugrottam a drágának, bár korai volt az öröm: nem adta ingyen a jó tippet. A havi egy madártej-adagját duplázni szeretné cserébe. Én meg egy ellipszis-trénert szeretnék sürgősen. Stop.
Addig is zene, arra legalább lehet ugrabugrálva főzni. Is.
Van viszont a Jani. A kollégám, aki nem e jogán került a konyhámba, hanem mert a fiaink cimborák. Mekkora szerencse, hogy ezen a vonalon kiderült mekkora szakács,mert a cégben nem receptekről szoktunk diskurálni.
Olyan, de olyan pizzát süt, hogy... hű. El is kértem a receptet, s kaptam hozzá tippet: ő mindig tesz a liszthez búzasikért. Bölcsis vagyok még a gasztro-vonalon, nem csoda, ha ne ismerek efféle praktikákat. Pedig nem rakétatudomány.
A búza annál jobb minőségűnek számít, minél nagyobb a sikértartalma, azonban nem meglepő módon egyre silányabb minőségű lisztek miatt nem árt pótolni kicsit.
Egy evőkanállal javasolnak fél kiló liszthez, én a kis pizzareceptembe a következőképp illesztettem be:
340 g liszt
10 g búzasikér
1 cs szárított élesztő (7g)
2 dl meleg víz
1 ek olivaolaj
1 tk méz
1 tk konyhasó
1 tk szárított zöldfűszer
A tészta levegősebb, puhább lesz, a széle viszont jó ropogós marad. Azt hiszem, ezt nem kell tovább tökéletesítenem, már csak árulni kellene.
A másik pasi újítása még átütőbb volt. Egyrészt azért, mert a ház uráról beszélünk. Nos, ő az, aki ha nagyon muszáj, azért a kenyeret megvajazza :), de ennél többet nem várok tőle a konyhában. Maximum a konyhai kütyük terén tanúsított türelmét, meg hogy engedje lefotózni a kész tányért néha.
De hogy recept, meg hogy ő hallotta hogy kell? Na persze. Már azt hittem, a csoki helyett a vodkára járt rá uzsonnaidőben :)
Azt mondja, a profik is mikróban "főzik" a habgaluskát a madártejhez. Mondom, akkor én azt kipróbálom, mert ha valamit utálok, akkor a tejet szétfröcskölni a gázégők közt. Márpedig ez gyakorta sikerül a gombócolás és az átszűrés közepette, arról nem beszélve, hogy a meleg tejet ugye vissza kell hűteni kicsit, ami szintén időveszteség, tehát nem szeretjük.
Így nettó két órából egy jó erős félórává szelídült a madártej-készítés folyamata, ami teljesen vállalható, főleg jó zenék közepette.
A recept itt, a technológia pedig a következő:
A sodós rész ugyanaz, azzal a különbséggel, hogy nem kell hűteni semmiféle tejet, mert jöhet akár a hűtőből is.
A 3 tojásfehérjét a 3 kanál porcukorral kemény habbá verjük. Egy evő-vagy fagyiskanállal szép halmokat formázunk belőle, és 5-6 darabot egy lapostányérra rakunk, úgy, hogy kényelmesen elférjenek.
A mikróba betéve addig forgatjuk, míg duplájukra nem nőnek. Ez az én 700W-os készülékemben pontosan 75 másodperc volt.
És ennyi. Félelmetes, de tényleg. Működik, ilyen egyszerűen. Ráadásul nagyságrendekkel jobb állagú gombóckákat kaptam, mint a régi szottyasztásos módszerrel.
A nyakába ugrottam a drágának, bár korai volt az öröm: nem adta ingyen a jó tippet. A havi egy madártej-adagját duplázni szeretné cserébe. Én meg egy ellipszis-trénert szeretnék sürgősen. Stop.
Addig is zene, arra legalább lehet ugrabugrálva főzni. Is.
2013. augusztus 12.
Nyaralós ételek: szeder-szilva krémleves
Ha lenne csendkirály-verseny, na azt most tuti nyertem volna. De nincs, volt viszont kánikula, meg rengeteg munka, s ha már túl vagyunk egy időre mindkettőn, kaptok receptet hálából. Tökéletes apartmanos-nyaralós étel, feltéve, ha egy botmixer befér a pakkba.
2013. július 11.
Lili-szelet (aka csokis-málnás-tejszínes süti)
A szülinapi hét abszolút favoritja: csokis, málnás, tejszínes. Még nem volt olyan kóstolója, aki ne lett volna oda érte. Komolyan.
Kábé tíz éve nem dolgoztam a szülinapomon, idén viszont úgy alakult, hogy ezt is kipróbáltam. Mit mondjak, van jó oldala is :) Például a sok hálás kóstoló, a köznek szánt sütemények méltatói. Remek közösségépítő a közös sütizés, meg önbizalom-növelő is. Már ha nem Te eszed, hehe :)
Viccen túl, ez itt tényleg remek. Nem is melós, nem is nehéz, kezdők is bátran próbálkozhatnak vele. Én éjjel fél egykor dobáltam össze, randa lett, mint a pokol, de mindenki imádta. Inspiráció itt.
Tészta:
25 dkg liszt
9 dkg holland kakaópor
1 tk sütőpor
2 tk szódabikarbóna
nagy csipet só
3 tojás
30 dkg cukor
20 dkg tejföl
1 tk vaníliaesszencia
120 ml étolaj
1 csésze kávé (dupla presszókávé, nálam most kb 1 dl)
A sütőt előmelegítem 180 fokra.
Egy 30x35-ös tepsit sütőpapírral kibélelek.
Az első öt hozzávalót kimérem, alaposan összeszitálom.
A tojást a cukorral habosra keverem, hozzáadom a tejfölt, esszenciát, olajat, kávét, jól elkeverem. Elegyítem a lisztes cuccal, majd a tepsibe öntöm, és a forró sütőbe teszem.
Kb. 30 percig sütöm, majd a formában hagyom kihűlni. Hűlés után óvatosan kiborítom, és lapjában kettévágom.
Krém:
4 dl tejszín (30%, nem növényi)
3 dl tejföl
10 dkg porcukor
1 tk vaníliaesszencia
2 csomag zselatinfix
1 citrom reszelt héja, fél citrom leve
60 dkg friss málna
Az előzőleg alaposan lehűtött tejszínt a zselatinfixszel kemény habbá verem. A tejfölt a cukorral, citrommal, citromhéjjal és vaníliaesszenciával jól kikeverem, óvatosan beleforgatom a kemény habbá vert tejszínt, végül a megmosott, alaposan lecsepegtetett málnát. Néhányat keverek rajta (én most szerettem volna, ha egyben maradnak a szemek), majd azonnal betöltöm a süteményt.
A tészta alsó lapjára halmozom a krémet, nagyon óvatosan ráhelyezem a felső lapot, majd a hűtőbe teszem. Ízlés szerint csokimázzal borítom. Éles késsel szépen szeletelhető.
A mázazás, díszítés nálam a hajnali időpontra való tekintettel elmaradt, tálalás előtt simán porcukorral szórtam csak meg, ami ugyan nem barátom, de ez sem tudta elrontani az összhatást.
S hogy miért Lili? Mert ma van a napja, és a kisebbik egész este azt énekelgette, hogy "Lilililililili". Na, ő a második fiam, aki nem Lili lett :)
A nagyobbnak mégis ma ünnepeljük a névnapját, mert ugyan megúszta, hogy fiú létére lánynevet kapjon, keresztelőjén derült ki számunkra, hogy az igazi Benedek július 11-én van. Kapóra is jött, mert hideg ráz a "Benedek, zsákban hozza a meleget" rigmustól túl közel lenne a szülinapjához a tavaszi névnap, így aztán lehet nyáron is közös "szülinévnap" :)
Apropó, Lili. Erre emlékeztek még?
2013. június 27.
Nyolc napon túl gyógyuló
Kezdődött a Pepi bizonyítványával, ami után családilag akkora sokkot kaptunk, hogy még igazán most sem tértünk ki belőle. Nem azért, mert olyan lökött a gyerekünk (na jó, lökött, de csak egy picit), hanem mert túl hamar kapja a kiadós pofonokat az élet nevű játékban. Cserébe vigasztalhat, hogy apró termete ellenére roppant erős lesz, mert hiszünk az "Ami nem öl meg, az megerősít" igében. Meg az is, hogy ezek az iskolai pofonok hogy' átértékelődnek, mikor utána a nagyobbak sorozzák az embert.
Épp ébredeztünk az első döbbenetből, mikor jött az első majd a második halálhír az ismeretségi körben. Az elsővel még elbírtam (idős néni), a második már padlóra küldött.
Lassan nyolc éve, hogy a leendő iskolám előtt, még a parkolóban megismerkedtem a csoporttársammal, aki aztán a képzés alatt az egyik legjobb cimborám lett. Rengeteg közös tulajdonságunk, célunk volt, s bár máshonnan indultunk, nagyjából pont ugyanoda igyekeztünk. Neki is nagyon fontos volt a munkája, a magánéletünket is egész hasonlóan képzeltük el. Amikor a Pötyi készülőben volt a világra, neki is megszületett a várva várt első gyermeke. A GYED-es nyugis időkben beszéltünk utoljára, épp valószínűtlenül kerek volt a világunk, ez addig egyikünkre sem volt igazán jellemző. Tán pont ezt az illúziót akartuk fenntartani? Ki tudja?
Mindenesetre a tegnapi telefon óta nem térek magamhoz: régi-kedves csoporttárs hív, szintén ezer éve nem beszéltünk. Mikor kérdezi, hogy ismerem-e a gyertyalang.hu-t, lefagytam. S azóta is úgy vagyok. Azt hiszem, elkezdem írni a bakancslistámat. Mert könnyen lehet, hogy ma még a menüt és a hétvégét tervezem, de holnap én nem érek haza a fiaimhoz.
Nyugodj békében, Anita! Köszönöm, hogy ismerhettelek, hogy tanulhattam veled és tőled!
2013. június 15.
ByeSuli 2013: aszalt paradicsomos, padlizsánkrémes tészta
Ki is használtuk, az ebéd is pizsamában érte a kiskorúakat, de egyszer egy évben (na jó, kétszer, Karácsony körül is szokott lenni egy ilyen) miért ne?
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
