2011. november 28.

Ha akarom, macaron...

ha akarom, nem. Inkább nem, szerintem. Most még.

Az első próbálkozás egész jó lett, de többet és jobbat akartam. Így készült ma is egy adag, illetve két fél. Egy kávés-csokis és egy mákos-citromos, ez itt:



Ízre, állagra tökéletesek, illetve fogalmam sincs, milyen a tökéletes, ugyanis a sajátjaimon kívül nem kóstoltam továbbra sem mást. Amerre jártam, ott vagy nem lehetett macaront kapni, vagy eddig negáltam a kis édest, végül is mindegy is... de feltétlen szerveznem kell egy túrát rá a közeljövőben, beszippantott a dolog rendesen, na.

Lényeg, hogy az enyémek kívül lágyan roppannak, belül krémesek, a natúrnak eszméleten jó mandulaíze van, étcsokival istenkirály, a mákos citrommal megint csak ütős darab, a kávés-csokis meg olyan, hogy komolyan nem bántam, hogy sok selejt lett, mert sütőpapírról felvakarászva is nagyon jól tudott esni. Viszont szépséghibásak.

Plusz gyanús, hogy a sütőm kerge kicsit, illetve az egyik sütőlap viccel meg már másodszor. Vagy a sütési hőfok nem jó, vagy a sütőlap vastag, vagy x-faktor. Mindenesetre tegnap is és ma is az első adag ragaszkodott a sütőpapírhoz, a másik szépen lejött, ahogy kell.

A segítségre nem lehetett panasz, ilyen komoly support állt a projekt rendelkezésére:




Folyt.köv., mondjuk a januári uborkaszezonban, most már a karácsonyra kellene gyúrnom efféle kísérletek helyett. Ha kibírom addig J