2011. augusztus 10.

Túródesszert



Nem túró rudi, de valami olyasmi. Nagyobb, mint az óriás, és nem rudi.
Hosszú évekig nem voltam barátságban a tejtermékekkel, valahogy nem ízlett semmi a túró rudin kívül, tejet pedig utoljára gyerekkoromban ittam.
Aztán megismerkedtem a Cserpes Sajtműhely termékeivel.
Olyan remek helyre költöztünk, hogy itt áll meg szinte a ház előtt hetente egyszer a mozgóárus a sok igazi, tehén-és kecsketejből készült friss csodával. Mit mondjak, ez alatt a két hónap alatt a tejtermék fogalma más értelmet nyert számunkra.
Van igazi tej, tejföl, sajt és joghurt, műanyag vacakoktól mentesen, a túró rudijuk, azaz a Trudijuk pedig valami mennyei. Mióta megkóstoltuk, nem vettünk másfélét.

Ezt az ízt próbáltam reprodukálni, volt ugyanis egy adag túrónk itthon, és valami finomat akartam belőle készíteni.
Ha nem lenne tojásválság, akkor biztosan az év desszertje készült volna, Dr. Pepper kiváló találmánya, de hát szerencsémre DP túró rudiban nagyon otthon van, tortán kívül gombócban is jó, azt fejlesztettem hát tovább a Cserpesék nyomán.

Hozzávalók:

250 g túró
50 g szobahőmérsékletű vaj
40 g nádcukor
1 ek juharszirup
1 citrom reszelt héja
1 tk citromlé
180 g étcsoki (nálam most Tibi 60)

A csokit gőz fölött megolvasztottam, a szilikonformát kikentem vele, majd ment be a hűtőbe dermedni. Legközelebb a forma oldalát duplán csokizom, mert két-három darab elvált az oldalánál a vékonyka csokiréteg miatt.
A többi hozzávalót egy tálba mértem, egy villával alaposan elkevertem, hogy homogén masszát kapjak.
Miután a csoki megdermedt (nekem kb. 20 perc elég volt), a túrót belekanalaztam, úgy, hogy felül maradjon egy-két milliméter a csokinak. Az olvadt csokival lezártam a formát, és további egy órát pihent a hűtőben.
A hűtőből kivéve a desszerteket kiborítottam a szilikonformából. Muffinformában készült, 6 óriási darab lett az adagból. Valaki kitalálhatná a rudi formájú szilikonformát, abban lenne csak tökéletes :)