Kíváncsi vagyok, hány gasztroblogon fog felbukkanni hasonló leves az új év elején? :)
Ez itt egy elég úttörő verzió, áldozat az improvizáció oltárán. De jó kegyetlenül, csak kell kis bátorság az elkészítéséhez és megkóstolásához.
Extra tipp: ne a konzervatív ízlésű családtagok vendégeskedésekor készítsük, főleg, ha jelen vannak már a készítés fázisában is. Bár megjegyzem, a jó húslevest is csak úgy tudom élvezni, ha nem én készítem :)
Hozzávalók:
15 dkg vörös lencse, jól megmosva
15 dkg édesburgonya, kis kockákra vágva
fél fej vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
1 körömnyi friss gyömbérgyökér
2 kk só
1 kk koriander
fél kk kardamom
1 kk garam masala
kanálnyi kókuszolaj
fél citrom (ideális esetben lime) leve
2-3 dl kókusztej
A vöröshagymát az olajon üvegesre pirítom, rányomom a fokhagymát és a gyömbért, majd a felkockázott édesburgonyát és a lencsét is rádobom az izzó olajra. Néhány keverés után fűszerezem és felöntöm annyi vízzel, hogy ujjnyira ellepje a cuccost. Fedő alatt lassú tűzön jó negyedórát puhítom, majd botmixerrel pépesítem. Belecsavarom a fél citrom levét, és hozzáöntök annyi kókusztejet, hogy a számomra megfelelő sűrűséget elérjem. Ha a sűrűbb, koncentrált kókusztejet használom, minimális vizet is szoktam hozzáönteni. Visszateszem a tűzre, hogy kicsit melegedjen, és összeérjenek az ízek. Ha kell, utánafűszerezek, és forrón tálalom. Ha van friss korianderem, azzal, ha nincs, jó a levesgyöngy is. Gyerekeknek főleg, nálunk azzal szinte bármit meg lehet velük etetni, még egy ilyen kis furi levest is :)
Ráadásul fura recepthez fura zene is dukál. Mikor ezt meghallottam, szinte vártam, hogy Laár András szólaljon meg a szinti után, de aztán a jó öreg Knopfler jött. Már úgyis aktuális az "industrial disease", legalábbis nekem, hallgassátok és nézzétek csak, milyen beteg már :)
