2012. november 15.

Narancsos-mézeskalácsos bonbon



Szeretek ugyan tervezni, szervezni, folyton listázok és cetlizek, a legjobb ötletek viszont spontán jönnek. A hétfő estére is ezer más dolog volt tervben, viszont mikor megláttam a teás bonbont (igen, már megint a Puffinon :)), azonnal akartam, majdnem teljesen olyat.
Earl helyett Lady Greyből, mert az nagy kedvencem. Lett volna, ha van itthon akár egy árva teaszál is. De nálunk ugye senki nem szavatol semmiért, őladysége is eltűnt, mint az a bizonyos szürke szamár...lehet, hogy rokonok? :)

Tea tehát mínusz, mézeskalács-fűszer, narancshéj plusz, végeredmény egy remek karácsonyi édesség.

Hozzávalók:
0,5 dl tejszín
20 g vaj
100 g étcsoki
fél narancs reszelt héja
2 tk mézeskalácsfűszer
1 ek porcukor
2 ek darált keksz
1 ek kakaópor a beforgatáshoz

A tejszínt egy lábasban megmelegítem, beledarabolom a csokit, vajat, és sűrűn kevergetve összeolvasztom. Ha már homogén a cucc, félrehúzom a tűzről. A kakaópor kivételével az összes további hozzávalót belekeverem, majd kb. egy órára hűtőbe teszem.
A hűtőből kivéve kisebb diónyi golyókat formálok belőle, átszitált kakaóporban megforgatom, végül kis kapszlikba ültetem, a továbbiakban pedig dugdosom magam és kis családom elől.
Sajnos gőzöm nincs, hány darab jön ki az adagból, a kis-és nagykorúak készítés közben pusztították a cuccot. Másodszor is, mert ma újráznom kellett. Vigyázni kell a keksz adagolásával, a massza lágynak tűnhet, és az ember lánya hajlamos utána küldeni még egy nagy adag szilárdító anyagot. Mondjuk, rossz nem lesz, csak trüffel helyett kekszgolyó a végeredmény. Az meg már nem bonbon.