A mai ragyogó napütésben energiáim megsokszorozódtak, mini-kirándulás és a hagyományos temetőjárás után még süti is került az asztalra, igaz, csak vacsora mellé. De még milyen! Életem első igazi pitéje.
Hozzávalók (4-5 kis piteformához vagy egy nagyhoz):
Alaptészta:
140 g liszt
40 g mandulaliszt
120 g vaj
40 g porcukor
csipet só
1 tojás
Mandulás hab:
1 tojás
80 g darált mandula
4 ek kristálycukor (vagy xilit)
1 kk fahéj
1 kk vaníliaesszencia
1 kk reszelt citromhéj
Gyümölcsök:
pár szem szilva vagy kisebb, savanykás alma
A lisztet, mandulalisztet, porcukrot összeszitálom. A hideg vajat apró kockákra vágom, és elmorzsolom a száraz hozzávalókkal. Ha van esetleg s-késes aprító, be lehet vetni, egy csoda azoknak, akik ódzkodnak a lisztmorzsolástól (igen, én például, a hideg kiráz tőle).
Ha már nincsenek vajdarabok benne, jöhet a tojás és a csipet só, gyors mozdulatokkal összegyúrom, és folpackba vagy patentos zacskóba csomagolva hűtőbe teszem, minimum egy órára (de lehet egy egész nap is...).
A sütőt 180 fokosra melegítem.
A tésztát lisztezett deszkán kinyújtom kb 3 mm-esre, majd a piteformába simítom. A széleit ujjbeggyel vagy villa fokával díszítem-alakítom, alját villával kilyuggatom pár helyen.
Az esetleg felesleges tésztából készülhet rács is a pitére, vagy valami klassz kiszúróval formált dísz.
Nekem 11,5 cm-s Aldis piteformáim vannak, a megadott mennyiségből 5 formát tudtam megtölteni, egyre jutott rács is :)
A tojást kettéválasztom, a sárgáját az esszenciával (vagy vanilincukorral), a cukorral és a fahéjjal habosra keverem. Belereszelem a citromhéjat, hozzákeverem a mandulát, majd óvatosan hozzáforgatom a kemény habbá vert fehérjét is.
A kész habot az előkészített formákba kanalazom, majd ízlés szerint gyümölcsöket nyomok a masszába.
Nálam most szilvás és almás készült, legközelebb a körtét, birset, kései szőlőt sem hagyom ki a buliból, de a gyerekeknek beígértem már egy csokis verziót is...
Ha megalkottam a kompozíciót, forró sütőbe tolom a formácskákat, és 20-25 percig sütöm.
Igazi őszi-téli joker-recept: nemcsak a "feltét" változhat, a mandula is simán cserélhető dióra, mint itt, az inspiráló receptben, vagy bármely más csonthéjasra, fantáziánknak csak pénztárcánk szabhat határt.
