2014. szeptember 2.

Erdei gyümölcsös villámrétes



Túl a sóson, túl az édesen... túl a nyáron, ezen a kicsit furcsa, változékony nyáron újra itt. Pihentebb épp nem lettem, tapasztaltabb annál inkább :)
Ha lehet, még elfoglaltabb leszek a következő hónapokban, mint eddig bármikor, de főzni, enni, etetni ugyanúgy kell majd, receptek tehát -változó intenzitással- várhatóak.
Ez nem is recept igazán, de ha már a Good Food is tele van hasonlókkal, jöjjön a mai ötlet.

Bármelyik nyűgös, hideg hétköznap estére kiváló, az alapanyagok hozzáférhetőek, nettó 20 perc alatt kész. És még csak nem is varázslat :)

Hozzávalók:

1 csomag réteslap (nálam hűtőpultos Pennys)
1 csomag erdei gyümölcs (szintén Penny, csak mélyfagyasztott)
10-15 dkg cukor (vagy xilit)
kevés (2-3 ek) darált mandula/zsemlemorzsa/pattogatott amaránt
fél pohár tejföl 2 tk porcukorral simára keverve
1-2 kk fahéj ízlés szerint
kevés étolaj

A sütőt előmelegítem 240 fokra.
A fagyasztott gyümölcsöt 3 perc mikrózással nagyjából felengedem. Ez pont az az állapot, mikor még hideg, de már enged kis levet. Mikrózás után a gyümölcsöt lecsepegtetem.
Egy tepsit sütőpapírral bélelek.
A réteslapokból óvatosan 4 darabot veszek, az egyes lapok közé pár csepp étolajat kenőtollal elkenek.
A felső lapra először a gyümölcs felét terítem, erre kerül a mandula vagy morzsa, extrém sportként amaránt, hogy kissé felszívja a gyümölcs nedvességét, majd az 5-7 dkg cukor. A réteslapot hosszabbik oldalánál fogva szorosan feltekerem, az előkészített tepsibe teszem óvatosan, majd tetejét a cukros tejföllel lekenem. Ismétlem a műveletet a másik négy réteslappal is.
A tepsit a forró sütőbe helyezem, és kb. 15 perc múlva kész is a friss, ropogós rétes. 5 perc pihentetés után tálalható, ízlés szerint porcukorral a tetején, vagy akár vaníliafagyival is.

A képek. Nos, azok mostanság mobiltelefonnal készülnek, súrolva a vállalhatatlanság határát. De ha ez az ára annak, hogy posztoljak időnként, hát megfizetem örömmel. Talán a nem túl távoli jövőben minőségibb képek is érkeznek, ígérni nem, csak reménykedni tudok. De mint a rétesnek, a posztnak is a vége a legjobb, kaptok zenét. Szeretőset, időjáráshoz illőset, verseset, ne csak a facebookon terjedjenek: