Első

A tiramisu a kedvenc édességem. Logikus, hogy ez az első recept itt, ahogy a kis füzetemben is volt sok évvel ezelőtt. De még valamiről nevezetes. Ez volt az első recept, amit tudtam fejből. Általában laptop, vagy szakácskönyv/füzet mellett, rosszabb esetben hevenyészett cetlik nyomán főzök, sütök. Néha már sikerül ezek nélkül is boldogulnom, ami nagy szó, de az még nagyobb, hogy tiramisut bekötött szemmel, álmomból felébresztve is tudok alkotni. Mindig, minden körülmény közepette, feltéve, ha adva van az alapanyag.

A tiramisu sikere 90 százalékban az alapanyagon múlik. Jó duma, ugye? Mindig mindenki ezzel jön. De itt tényleg igaz. Mascarpone-sajtból nagyon különböző minőségűeket lehet itthon találni, én általában a Lidlben szerzem be. A kávé, ha lehet, igazi presszókávé legyen és a kakaópor helyett sem jó a Nesquik. A holland az igazi. A tojás meg legyen házi, de minimum nagyon friss, esetemben szalmonella ellen kezelt (igen, már létezik ilyen is).

Minőségingadozás babapiskóta-fronton is óriási, gyakorlatilag nem lehet két egyforma minőségűt kapni különböző csomagolások alatt: van, amelyik egyből atomjaira hullana a kávés alkoholban, de vettem már olyat is, amelyik jobb folyadék-taszító képességgel rendelkezik, mint a túrabakancsom. Szerencse kérdése, na.

Nos, az alapanyagok megvannak, már csak a tuti recept van hátra. Ezt ex-főnökasszonyomtól kaptam, ebből is látszik, hogy csak jó fej lehet, köszi, Timi!

És tényleg csak kicsit változtattam rajta...

Kell hozzá:

• 250 g mascarpone
• 2 tojás
• 2 púpos ek cukor
• 1 dl presszókávé
• 5 cl amaretto
• 24 db babapiskóta
• kakaópor
• csipet só

A tojásokat kettéválasztom, sárgáját a cukorral habosra keverem, hozzáadom a mascarpone-sajtot, a fehérjét csipet sóval felverem, óvatosan beleforgatom a mascarponés cuccba, és a lényeg kész is van.

Előveszem a szögletes üvegtálamat (20x13 cm-s), a kakaóport, a szitát, egy kisebb tálkát, amiben a piskótákat mártogatom.

Tálkába belezuttyantom a hideg kávét, az amarettot (eredeti recept rummal írta, de egyszer megkóstoltuk amarettoval, na azóta csak azzal készül nálunk), belemártom a piskótákat.

Egy sorba nyolcat rakok, jön rá a krém egyharmada, majd kakaóport szitálok rá, én épp csak egy kicsit, mert mi nem szeretjük túl kakaósan, aztán még kétszer ugyanez, és készen is vagyunk.

A világ legegyszerűbb és legfinomabb édessége. Szerintem.

Lehet cifrázni ezerképp, kávés cucc helyett piskótákat kakaóba mártani, így lesz gyerekbarát, vagy épp ellenkezőleg: whiskys tejbe áztatni, mazsolával, alkoholban áztatott aszalt gyümölcsökkel gazdagítani, ebből durva házibuli-desszert születik.

A legjobb pedig akkor lesz, ha a klasszik recept alapján, de házi gyártású piskótából készítem. Kizárólag sátoros ünnepeken, hosszas kérlelésre.