Nnna, ezt is megértük. Mágus Pepi ma nyolc éves lett. Hogy miért mágus? Karácsonykor azt mondta, hogy szülinapjára havat kért a Jézuskától, és meglátom, meg fogja hozni. A tanítónőtől meg a hétfői fogadóórán megtudtam sok más egyéb mellett, hogy háromemeletes tortája lesz a gyerekemnek (naná, hogy ő meg a Pepitől tudta...). Tegnap este nyolckor még mindkettő valószerűtlennek tűnt. Aztán reggelre a torta (a háromemeletes) a hűtőben, a hó meg a ház előtt volt. Hát így.
A torta készítése egyébként nem főzős blogba, hanem kabaréestre való. A recept improvizatív, néhány ponton tökéletesítésre vár, de a jól sikerült részeket leírom:
Tészta:
14 tojás
8 kanál liszt
7 kanál mandulaőrlemény
14 kanál cukor
1 ek vanília-esszencia
2 púpos tk sütőpor
A sütőt előmelegítem 180 fokra.
A tojásokat kettéválasztom, a sárgákat a vaníliaesszenciával és a cukorral fehéredésig keverem. A lisztet, mandulát, sütőport összeszitálom, beleforgatom a kikevert tojásmasszába, majd óvatosan hozzáadom a kemény habbá vert fehérjét is.
Egy 24, egy 18 és egy 12 cm-es tortaformát sütőpapírral bélelek, és a következőképp osztom el a masszát:
felét a nagyba, a maradék 3/5-t a közepesbe, 2/5-ét pedig a kicsibe öntöm, és a meleg sütőbe tolom.
A sütési idő változik a tortaformától, nálam a legkisebb egy kislábasban sült, és ugyanannyit töltött a sütőben, mint a közepes (kb. 20 perc), a nagynak kellett nagyjából 30 perc. Tűpróbával dől el a mutatvány, vagy ha "visszarúg" a piskóta (ha benyomjuk a felületét, már éreznünk kell kis ellenállást a kész tésztánál).
A krémek:
1. sűrű mandulás csokikrém (100 g étcsoki, 50 ml tejszín, pár csepp keserűmandula-aroma)
2. csokiganache (300 g étcsoki, 350 ml tejszín)
3. fehércsokis krém (200 g fehércsoki, 200 ml tejszín, 5 dkg vaj)
A lapokat jó esetben három-három részre vágom (én az alsót elbénáztam, hagyjuk...), és tetszés szerinti sorrendben töltöm be a lapokat. Nálam: sűrű csoki-ganache-fehércsoki-ganache-fehércsoki-ganache-fehér csoki-ganache-sűrű csoki-ganache borítás lett a sorrend, azt hiszem. Már hajnalban jutottam el eddig, de a díszítés még csak ezután jött...
Éjjel egykor meglehetősen hanyagul dobáltam rá a tortadarát, hogy valami formája legyen, tényleg csak percek választottak el attól, hogy a robotgépbe hajítom az egészet, és cake poppá transzformálom. De kár lett volna érte, mondjuk cukrásznak még nem vennének fel sehová, legalábbis a külalak alapján :)
S hogy ez a kis mágus milyen különleges napon született, arról részletek itt, remélem, a rossz elkerüli a jóslatok közül. Emlékszem, tudatlan koromban azt hittem, félrebeszél a néprajztanárunk, mikor Üszögös Szent Pétert emlegette, addig sose hallottam róla. Aztán lám, tett róla az élet, hogy alaposan megjegyezzem :)
