Pilóta-kekszes muffin Halloweenre hangolva

Úgy kezdődött, hogy a rohonci kisboltban múlt héten hiába integetett szinte utánam a leárazott Oreo, inkább az új Lindt csokik közül jött velem az epres cheesecake-es. Jó volt, nagyon is,de persze, azóta is oreo-karikák kúsznak be a szemem elé, ha nagyon lecsökken a vércukorszintem. Én voltam a soros a céges sütinapon, így kigondoltam, valami jó kis Oreós sütit sütök.
Az ötlet csodás, de szerda este (vagy bármikor) Kőszegen Oreóhoz jutni pont annyi esélyem volt, mint megtanulni szinkronúszni. Így lett hát helyi lehetőségekhez igazítva Pilóta-kekszes muffinom, felturbózva kis díszítéssel. Tesztelők szerint igazán jó lett, és a díszítés is nagyon bejött mindenkinek. Gyakorlok az Esterházy-tortára, így kapóra jött egy ötlet a pókhálós díszítésre, ezúttal csokipók nélkül, ahhoz még van hová fejlődni :)

Hozzávalók:
12 db Pilóta-keksz

150 g liszt
50 g összetört pilótakeksz (nálam a fehér fele)
100 g vaj
4 tojás (3 egész+1 sárgája)
100 g porcukor
1 tk sütőpor
csipet só

cukormáz
50 g étcsoki olvasztva

A sütőt előmelegítem 180 fokra.
A muffinformát előkészítem. Célszerű szilikonformát, vagy hagyományosat ÉS papírt használni, a kivajazás ezúttal szerintem nem elég.
A Pilóta-kekszeket kettéveszem, amelyiken a krémes rész marad, azt pofával felfelé a kis formák aljába helyezem.
A krémtelen kekszekből 50 g-nyit mozsárban összetörök. Egy tálban hozzákeverem a liszthez, sütőporhoz a kekszmorzsákat és csipet sóval gazdagítom a keveréket.
A tojásokat a cukorral és a puha vajjal habosra keverem.
A habos masszába néhány mozdulattal belekeverem a száraz hozzávalókat. Nem szabad agyonkeverni, akkor nem lesz levegős a tészta.
A kész masszát evőkanállal a kapszlikba halmozom, majd kb. 15 percig sütöm.
Ha megsült, rácson hagyom kihűlni.


Cukormáz
1 tojás fehérje
100 g porcukor
1 ek citromlé
1 tk vanília-esszencia


A tésztából kihagyott tojásfehérjét kb. 2 percig habosítom, majd hozzáadom a porcukrot, és kemény habbá verem. Menet közben apránként keverem bele a citromlevet és vaníliaaromát.

A kihűlt muffinokra evőkanálnyi cukormázat terítek.

Csokoládét olvasztok,majd egy alkalmas eszköz (habnyomó, fecskendő, stb.) segítségével vékony sugárban csigavonalat rajzolok a cukormázra. Éles eszköz segítségével (ecsetvég, evőpálcika, hurkapálca) a közepétől a széléig húzgálok pár vonalat.

Ha jó ütemben dolgozom, mosogatással együtt egy óra alatt kész a látványos, izgalmas és nem utolsó sorban finom desszert.

Végül egy nagyon régmúltból előtúrt dala csak ma éjjelre:

Étcsokis mogyorókrém

Kitört az őszi szünet, s mint rendesen, ezúttal is hó végén van, nehogy már én is szabadságon tudjak lenni.
Meggyőződéses hétfő-szeretetem sem volt elég a reggeli őszinte mosolyhoz, mert én voltam az egyetlen, aki elindult itthonról kis családunkból. A többieket meg egyedül hagytam a kis doboznyi házi mogyorókrémmel, amit tegnap éjszakába nyúlóan alkottunk. Meghagytam nekik, ha marad legalább egy kicsi, kapnak jutalomfalatot.
Rendesek voltak hozzám, hát járt a csemege. Gyerek-és ego-kényeztetés munka után egyenlő kelt tészta-sütéssel. Türelem híján kalács helyett briós került a mogyikrém alá. Mondtam már, hogy péknek egész tűrhető vagyok? :)

No de mogyorókrém. Nutella szónak nincs helye, ez itt most nem az, nem is nagyon hasonlít. Viszont finom, és addiktív. Ha lehet, még inkább, mint amaz.

Hozzávalók:

160 g hántolt mogyoró
160 g étcsoki
40 g porcukor
40 g vaj
2 ek tej
2 ek kakópor
csipet só
1 tk vaníliaesszencia

Múlt héten kaptunk egy adag mogyorót, így csak törni, pirítani és tisztítani kellett a vékony héjtól. Nettó egy óra alatt megvan :). Én a külső héjtól megszabadított szemeket serpenyőben pirítottam, kb 5-6 precig, míg szépen kipattogtak a vékonyabb burokból is. Ekkor egy jól zárható tálba tettem, és jó pár erőteljes mozdulattal rázni kezdtem, mert ugyan sok recept konyharuhás dörzsölést javasol, én ennél jobban féltem a házi textíliát, egyet már hajítottam ki hasonló akció miatt. Újabb 5 perc rázás után a héj nagy részétől megszabadultam.
Aki nem akar ezzel a résszel macerázni, nem kell lemondania az élvezetről, már lehet teljesen tisztított, zacskózott mogyorót venni a nagyobb áruházakban, igaz, aranyáron. No de ha az idő pénz, akkor nem jár sokkal rosszabbul. A bolti verziót is megpirítanám egy-két perc alatt forró serpenyőben, és innen megegyezik az ügymenet: kb 10 perc alatt kész is az isteni csemege.
A mogyorót késes aprítóban (extrém sportként botmixerrel) több menetben krémesre dolgozom.
A vajat és a csokit vízgőz felett összeolvasztom, majd összeöntöm a mogyorópasztával, porcukorral, és a többi hozzávalóval, és egy-két perc alatt homogén masszává dolgozom.
Ezeréves botmixeremnek köszönhetően nálunk egy darabosabb, divatosan rusztikus jelzővel illetett mogyorókrém lett a végeredmény.
A pörkölésnek és az étcsokinak köszönhetően intenzív ízvilágú, cseppet sem gejl krémet kaptam végeredményként.
Magában túl tömény, kívánja a kekszet, pékárut, de tuti bonbontöltelék is lesz belőle. Ha marad a következőből... Addig meg haladok a kortárs olasz zene megismerésével, meg a térkép nézegetésével és álmodozással :)

Sütinyalóka újratötve

A tavalyi nagy sikerű akció után idén már nem mehettem az évi rendes családi kirándulásra sütinyalóka nélkül. Pepi már egy héttel előtte keményen kampányolt mellette, ráadásul az Ég is úgy akarta, ahogy ő. Így kedden este, ahelyett, hogy a rénszarvasgombócokat pakoltam volna az arcom mögé a bécsi IKEÁ-ban, úszott minden az étcsokiban és színes cukorkákban. És még csak azt sem mondhatom, hogy bántam.

Blog Action Day 2013-Emberi Jogok

A BAD egy világ minden vállalkozó bloggerét tömörítő kezdeményezés, mely minden évben más és más nemes ügyet karol fel. A cél, hogy ezek a fontos témák mind közelebb kerüljenek a világ olvasóihoz, mind többen beszéljünk róla, és tudatosítsuk, akár csak magunkban is, mennyire fontosak. 

Tavaly a közösség ereje volt a téma, idén az emberi jogok. A tavalyi téma közelebb állt a gasztrotémához, az idei viszont olyannyira szívügyem, hogy muszáj róla írnom.
Rengeteget gondolkoztam, hogy az ENSZ által lassan 65 éve elfogadott nyilatkozatból mely cikkét emeljem ki. Köteteket tudnék mesélni a szociális biztonság szükségességéről, de az ingyenes alapfokú oktatáshoz való jog csorbulásáról is. Aztán szívesen mutatnám be Biegot, a helyi ikont, aki 16 év magyarországi lét után sem érdemelte ki hazánktól az állampolgárságot, szemben a magyarul talán köszönni sem tudó, alig féléve itt élő sztárfocistákkal (sic!).
Mind nagyon érdekes témák, azonban mostanában engem a munkahelyi légkör kérdése foglalkoztat, naná, hogy személyes tapasztalatok miatt. Így találkoztam a mobbing fogalmával, mely egy nem túl régóta néven nevezett jelenség, bár valószínűleg évezredek óta létezik.

Jelentése fúrás, kiközösítés, piszkálás. Jelenlétéért elsősorban kollégák, vagy kollégák egy csoportja a felelős.
Mivel szerencsés esetben életünk nagyjából felét munkahelyünkön töltjük, rendkívül fontos, azt milyen légkörben tölthetjük el. A napi 6-8-10 óra hangulata meghatározza az utána következő pár órát, kihatással van egész életünkre.
Szerencsére én magam közvetlenül nem vagyok érintett a jelenségben, de sajnos, közelről látom, hogy egy-két ember (vagy időszakosan kis csoport) viselkedése mennyire mélyen befolyásolja egy nagyobb mindennapi működését. Egy-egy szó, vagy be nem fejezett mondat, egy-egy összenézés vagy kiszámíthatatlan viselkedés teheti tönkre sokak perceit, óráit.

A Maxima cikke jól leírja a leggyakrabban előforduló helyzeteket, még ha nem is pszichológia szakcikk, ajánlom figyelmetekbe, csakúgy, mint a többi, ennél sok esetben fontosabb emberi jogot szemléletesen bemutató lapot is. A kis szemléltető ábrának helye lenne minden iskolában, közintézményben, munkahelyen.
Tudatosítsuk magunkban jogainkat, és tegyünk is azért, hogy emberek közt felelős emberként éljünk.

Sütőtökös- sárgabarackos zabkása

Sokan kérdezik, milyen elem van bennem, hogy immáron három lovat ülök meg egy hátsóval? Egyszavas válasz az nincs, viszont az biztos, hogy a hétvégék (néha csak vasárnapok) nyugalma nagyon kell, hogy a többi 5-6 napot emberként toljam le.
Most, hogy a szombatokat általában iskolában töltöm, és eggyel kevesebb nap jut a regenerálódásra, vasárnap általában sokáig alszom. Utána általában közösen és ráérősen reggelizik a kis család. Néha mindenkit rá tudok venni egy-egy tál kására, néha csak magam eszegetem, de az egyik kedvencem a családi reggeliken a műfaj. Ha nem akarnék kihasználni minden alvással tölthető percet, még hétköznaponként is beleférhetne a reggelekbe, de nem tagadom, a rohanós hétköznapokon marad a zabkeksz, kávé duó, cserébe hétvégenként kompenzálom az egészséges reggelizést is. Ez itt különösen jó kombináció, próbáljátok ki bátran:

1 dl zabpehely
2 dl víz
4 szem aszalt sárgabarack apróra vágva
10 dkg sült sütőtök kis kockákra vágva
fél mokkáskanál kínai ötfűszer (vagy fahéj, csillagánizs, kardamom ízlés szerint)
1 tk méz vagy sárgabarack-lekvár

A zabpelyhet a vízzel, barackdarabkákkal és a fűszerrel pár perc alatt kis lángon összefőzöm.Ha elfőtte a vizet, hozzáadom a mézet vagy lekvárt és a sütőtökdarabokat, és pár keverés után tálalható is.
Tápláló, ízletesen egészséges reggeli, mely jó pár órára ellát elegendő energiával.

Ha már sütőtök, akkor Halloween, ha Halloween, akkor USA, ha USA, akkor Memphis, és egyik kedvenc sportolós zeném, hogy kedvezzek a futást nemrégiben megszerető sorstársaknak:

Ősz minálunk

Az év bármely szakában szeretek itt élni, a legjobban mégis ősszel fáj, hogy ennyire kevés szabadidőnk van. Karnyújtásnyira az erdők, dombok, roskadásig gombával, gesztenyével, ezerszín falevelekkel, és alig-alig jutunk el rövid kalandozásokra.
A mai napsütéses gyönyörű időért nem tudok elég hálás lenni, épp tegnap lett elegem abból, hogy hetek óta nem jutottam ki félóránál többet a szabad ég alá, és úgy általában robotpilóta üzemmódban éljük a mindennapokat.
Gyerekekkel indultunk neki Bozsokról Cák fele, egy már sokszor megjárt erdei úton, mely Velemen keresztül halad.